Emlőrák: miért kell a sugár? (jelige: kmagdus3)

Édesanyámnál pár hónappal ezelőtt emlőrákot diagnosztizáltak, bal oldali nyirokcsomó áttéttel, amiket nem sokkal utána el is távolítottak. Máshol áttétet nem találtak. Jelenleg adjuváns kemoterápiás kezelést kap, ami nemsokára lejár. Úgy tájékoztatták, hogy a kemoterápia befejezése után sugárkezelést is kapnia kell, amit azonban Ő nem nagyon szeretne. A kérdésem az lenne, hogy mindenképpen szükség van-e a sugárterápiára az Ő esetében, illetve, mivel a daganatokat mindkét helyről eltávolították, sőt a bal mellét is teljes egészében, ilyenkor a sugárterápia voltaképpen mire irányul és mi célt szolgál?

A daganatos betegségek kiújulására kétféle formában kerülhet sor: helyi kiújulás alakjában, illetve távoli áttétképzés formájában. A tervezett sugárkezelés a helyi kiújulás kockázatát képes csökkenteni, ezért javasolják azt az onkológusok, hogy a műtét utáni adjuváns kezelés része legyen édesanyja esetében a sugárkezelés is.

Az, hogy milyen esetben van szükség sugárkezelésre, függ a korábban végzett műtét(ek)től, illetve a daganat szövettani leletében leírtaktól. Érdemes lenne édesanyjával megbeszélniük, hogy miért nem szeretné a sugárkezelést, s ezeket a félelmeit a kezelőorvossal is megbeszélni. A sugárkezelésnek – mint minden orvosi beavatkozásnak – vannak kockázatai, ám a betegekben sokszor túlzott félelmek vannak, sok tévhit is kapcsolódik a sugárkezelésekhez, ezek egynémelyike abból az időszakból származik, amikor 20-30 évvel ezelőtt a jelenleginél kevésbé korszerű berendezések álltak rendelkezésre. Kapcsolódó cikkeinkből részletes információkat nyerhet a sugárterápiáról, a testi-lelki felkészülésről, az esetlegesen jelentkező mellékhatások mérséklésének módjairól.

Amennyiben a beteg nem egyezik bele a kezelésbe, természetesen senki nem fogja rákényszeríteni, hogy heteken keresztül eljárjon a pár perces sugárkezelésre, tehát édesanyja dönthet úgy, hogy nem egyezik bele az irradiációba. De mielőtt ilyen döntést hoz, érdemes átbeszélni a kezelőorvossal a várható előnyöket és a kezelés kockázatait. Bár az onkológiai kezelések agresszív kezelések, ezeket is az előny-kockázat mérlegelése után javasolják alkalmazni, vagyis olyan betegnek javasolnak sugárkezelést, ahol az valóban érdemben csökkentheti, illetve késleltetheti a betegség kiújulását, ezáltal javíthatja a gyógyulási esélyeket, illetve megnövelheti a daganatmentes állapotban töltött életidőt.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Sugár- és kemoterápa: a félelmetes kezelések
Emlőrák: célzott biológiai kezelések
Ápolási tapasztalatok: a betegek és a sugárkezelés
Sugárkezelés: házi és kórházi praktikák
Sugárkezelés: felkészülni testben és lélekben
Sugárterápia: tumorpusztítás és tüneti kezelések

Előzmények:
Emlőrák, FEC kezelés, fulladás
Kétgócú ductalis emlőrák

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Melldaganat: kis tumor?
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak

Kiújult, áttétes mellrák

Csontáttétes mellrák 60 évesen

Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?

Top