Fájdalomcsillapítás, szigorúan ellenőrzött

Az Egészségbiztosítási Pénztár lakossági oldalán tájékoztat, hogy 30 napot meghaladó mennyiségű gyógyszer is rendelhető, “egyszerre maximum 3 havi időtartamra lehet gyógyszert rendelni, vényenként 1-1 havi mennyiségben.”

Az olvasó, a lakos, a beteg, aki több csigolyát érintő áttét miatt ópiáttartalmú tapaszt használ szakorvosi ajánlatra, egyedülálló, és elutazna hosszabb időre, amíg teheti. De amikor két hónapra elég fájdalomcsillapító tapaszt szeretett volna beszerezni, kiderült, hogy nem lehet.

A háziorvos áttanulmányozta a rendelkezéseket, és a szigorúan ellenőrzött gyógyszerekre vonatkozóan csak a 30 napra vonatkozó megszorítást találta. A gyógyszerész eleinte csak 15 napi adagot volt hajlandó kiadni arra a receptre is, ami 30 napra szólt, mert ő úgy tudta, hogy csak 15 napra vonatkozhat a recept, ahogy az első alkalommal kiállított értesítőn áll.

Nehezen értelmezhető, hogy épp a krónikus fájdalom csillapítására alkalmas gyógyszerre nem vonatkozik a hosszabb időre rendelés lehetősége, csak azért, mert az szigorúbb ellenőrzési körbe tartozik. Egy kórház onkológiai osztályának szakorvosi javaslata nem elég az esetleges visszaélés kizárására? Milyen érdek fűződne ahhoz, hogy röghöz kötnek egy csontáttéttel küzdő beteget? Aki szerencsére nem ágyhoz kötött, de élhető életminőséget a fájdalomcsillapítástól remélhet.

Kérem, idézzék a rendelet idevágó mondatait, a rendelet számával együtt, vagy ha ezeken az oldalakon adminisztrációs nehézségekkel nem foglalkoznak, kérem, irányítsanak oda, ahol érdemi választ kaphatok arra a kérdésre, hogy lehet ellátni egy áttétes beteget a szükséges fájdalomcsillapítóval 30 napot meghaladó időre.

Kérdését továbbítottuk az OEP illetékesének. Mivel Ön is a rendelet felől érdeklődött, az alábbiakban változatlan formában közöljük az OEP válaszát. Az OEP válaszlevelében megjegyezte: “Sajnos a beteg helyzete egy speciális helyzet, tekintettel arra, hogy itt olyan gyógyszerről van szó, amely opiáttartalmú. Ezek a készítmények fokozott figyelmet igényelnek. Mivel a hivatkozott jogszabály miniszteri rendelet, ha az alábbi válasz nem kielégítő, az Egészségügyi Minisztérium ügyfélszolgálatához érdemes fordulni.”

“44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról

20. § (1) A működési nyilvántartásban nem szereplő, de valamely államban gyógyszer rendelésére jogosult személy által rendelt, vényköteles gyógyszer

– a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak akkor adható ki, ha a rendelt gyógyszer azonossága, mennyisége és adagolása pontosan megállapítható.

(2) Az (1) bekezdés szerint kiállított vényre a kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2) minősített gyógyszer, illetve FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségű gyógyszeranyag önmagában nem adható ki. A kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2) minősített gyógyszerek állatgyógyászati célú rendelésénél külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

(3) Az (1) bekezdés szerint rendelt vényköteles gyógyszer csak olyan vényre adható ki, amelyen

a) megállapítható a gyógyszert rendelő neve, rendelőjének címe vagy azonosítója, továbbá a gyógyszerrendelés dátuma és a gyógyszer rendelésére jogosult aláírása, valamint

b) szerepel a beteg neve, születési ideje, címe.

(4) A gyógyszerész az (1)-(3) bekezdéseknek megfelelően rendelt vényköteles gyógyszerből legfeljebb 30 napi mennyiséget adhat ki.”

Kapcsolódó cikkek:
Részletes információk a fájdalomcsillapításról
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Csontáttétek a daganatos betegségben
Kinek jusson korszerű gyógyszer?

Top