Olvastam erre a jeligére adott válaszukat, s a kérdésen fel vagyok háborodva! Nyilvánvalóan ismerősét kívánja az Önök segítségével meghazudtolni. A rákbeteg inkább eltitkolni szereti a betegségét, de ha valakit a bizalmába avatva elmondja, honnan veszi a bátorságot az illető, hogy ilyen módon kontrollálja? A válaszból szerintem, mivel azt írták neki, hogy általában nem csomókban hullik a haj, azt a következtetést fogja levonni, hogy a beteg ember hazudott neki. Önöknek minden kérdésre muszáj válaszolniuk akkor is, ha a hátsó szándék nyilvánvaló?
Portálunk és a válaszokat író orvosok a beérkező kérdésekre igyekeznek úgy reagálni, hogy feltételezik a kérdés komolyságát. Nem mérlegelhetjük azt, hogy ki milyen szándékkal fogalmazza meg felénk kérdését. Mutatja ezt a hivatkozott válaszunk is, amelyben az Ön által kifogásolt kérdésre is igyekeztünk sok szempontot figyelembevevő, részletes, egészében az onkológiai betegek életvitelét támogató, a rehabilitáció fontosságát hangsúlyozó választ fogalmazni.
Azt gondoljuk, hogy az efféle megközelítésekre is érdemi választ kell adni, mert ezáltal segíthetjük elő a társadalomban a tévhitek és előítéletek eloszlatását. A konkrét válaszban éppen ezért fontos információnak tartjuk, hogy a betegséggel való együttélés nem zárja ki a munkavégzést, s a betegséggel való küzdelemnek nem biztos, hogy vannak nyilvánvaló jelei.
Mi a válaszainkért vagyunk felelősek, a kérdésekért nem, ezért törekvésünk, hogy valamennyi megkeresésre korrekt választ adjunk.
Kapcsolódó cikkek:
Válaszok nélkül távozunk a kórházból
Rák: ezer válasz, ami a kórházban nem hangzott el
Előzmény:
Rákbetegség ismertetőjegyei
