Azt, hogy az emlőrák műtéten átesett betegnél milyen műtét utáni (adjuváns) kezelést indítanak, befolyásolja az eltávolított daganat mérete, a daganatos szövet szövettani vizsgálata, az, hogy a környéki (pl. hónalji) nyirokcsomókban volt-e daganatáttét, befolyásolja, hogy a szövettani vizsgálat szerint hormon (ösztrogén és/vagy progeszteron) receptor pozitív daganatról van-e szó, illetve HER2 pozitivitás igazolható-e. Részletesebb felvilágosítást kezelőorvosától kaphat, illetve tőle érdeklődhet, hogy az Ön által hiányolt írásos tájékoztatót hogyan kaphatja meg.

Kérdésének második felére nem lehet egysoros választ adni.

A fiatal emlőrákos nők és házastársaik nehéz kérdések eldöntése, átgondolása előtt állnak, amikor gyermekvállalásról gondolkodnak. Az emlőrákos megbetegedések többsége az 50 év körüli és feletti korosztályt érinti, de jelentős azoknak az asszonyoknak a száma is, akiknél premenopauzában, tehát még a menstruációs időszak alatt alakul ki emlőrák. Ugyanakkor egyre elterjedtebb, hogy az asszonyok nem a húszas életéveikben adnak életet gyermekeiknek, hanem szociális, kulturális vagy szakmai okokból a gyermekvállalás áttolódott a 30-as életévekre. Ennek következtében növekszik azoknak a nőknek a száma, akiknél emlőrák alakul ki még mielőtt gyermeket vállaltak volna, vagy a kívánt számú gyermeküket megszülhették volna.

Minél fiatalabb a beteg az emlőrák kialakulásakor, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az akár sok éves kezelés után is megőrzi fogamzóképességét. Nagyon fontos, hogy a műtét utáni kemoterápia, illetve sugárkezelés ideje alatt a beteg ne essen teherbe, mert ezek a szerek károsíthatják a magzatot.

A premenopauzás emlőrák kezelésében alkalmazott hormonális kezelés célja az ösztrogénszint csökkentése annak érdekében, hogy mérsékelni lehessen a betegség kiújulásának kockázatát. Ez gyakorlatilag a menstruációs ciklus leállását eredményezi a hormonkezelés idejére, s így a teherbeesés lehetősége is csökken, ugyanakkor ez alatt a hormonkezeléses időszakban sem szabad gyermeket vállalni, mert ezek a kezelések is károsíthatják a magzatot. Fontos azt is tudni, hogy a betegség kiújulási kockázat érdemi csökkentéséhez sok éves hormonkezelés szükséges, rövidebb kezeléssel nem érhető el megfelelően jó eredmény.

A javuló kombinált kezelési lehetőségek szerencsére mind több fiatal nő számára teszik lehetővé, hogy meggyógyuljanak az emlőrák műtét után, ugyanakkor esetükben a betegség megjelenés kockázata még sok évvel a műtét után is magasabb, mint az emlőrák miatt nem kezelt népességben. Ezért a legtöbb onkológus még a tervezett sok éves kezelés után is a terhesség vállalását illetően várakozási időt javasol.

Kisebb esetszámú klinikai vizsgálatok történtek annak felbecsülésére, hogy a terhesség vállalása emlőrák műtét és kezelés után emeli-e a betegség kiújulásának kockázatát, de a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem utalnak arra, hogy az emlőrák kiújulási kockázatát növelné, ha a beteg a kezelések után terhes lesz. De jelenleg ez az állítás még tudományos vita tárgya az onkológiában, részben a kevés rendelkezésre álló adat, szorosan követett eset (terhesség, betegséglefolyás) hiánya miatt.

A várakozást – az emberi tényezők mellett – azért is javasolják az onkológusok a kezelés befejezését követően, mert egy esetleges betegség kiújulás során ismét daganatgátló kezelésekre lehet szükség, amely nehezen megoldható, ha Ön terhes vagy szoptat.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Nem lemondani a mindennapi örömökről
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Kicsorbítható az éle Démoklész kardjának
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Sugárkezelés és gyermekvállalás
Gyermekvállalás sugárkezelés után
Gyermeknemzés vagy spermabank
Kemoterápia utáni gyermekvállalás
Gyermeknemzés sugár után
Gyermeknemzés hererák után
Kemoterápia és spermiumok
Leukémia és gyermeknemzés
Gyermeknemzés pajzsmirigyrák után