Gyötrődő kismama (jelige: macska)

Szeretném segítségüket, véleményüket kérni esetemmel kapcsolatban.

2004-ben volt citológiai vizsgálatom, orvosom szerint P2-es lelettel.

2005-ben megemlítettem nőgyógyász-orvosomnak, hogy férjemmel babát szeretnénk. Ő ultrahang vizsgálatokkal figyelte a petéket és a nyálkahártyát. Norculut és Costilbegyt tablettát írt fel. 2005 júniusában sikeresen teherbe estem.

Terhességem idején kétszer kértem az orvosom, hogy végezzen citológiai vizsgálatot, melyet ő nem végzett el, elmondása szerint azért, mert néha vérzéssel jár és nem akarta, hogy megijedjek, és az idegeskedésemmel kárt okozzak a babának. A terhesség 24. hetében orvosom kérésére Budapesten egy magánlaborban vérsavómból vizsgálatot végeztek down-kór gyanúja miatt, mivel ugyanolyan AFP (16 hetes vizsgálat) eredménnyel, mint az enyém volt, született egy beteg baba. Orvosom ugyan kiszámolta, hogy 1/2827-hez az esély, hogy az én babám down-kóros legyen, a biztonság kedvéért elvégeztettük az említett vizsgálatot. Eredménye: a baba egészséges.

2006. március 21-én spontán, hüvelyi úton megszületett teljesen egészséges, gyönyörű kislányom. (Szerencsére ő a mai napig is egészséges!) A szülés után azonban én nagyon legyengültem, annak ellenére, hogy azt mondták, nem vesztettem sok vért. Olyannyira gyenge voltam, hogy folyton elájultam, vért akartak adni, de nem fogadtam el.
Otthon felerősödtem. Terhességem előtti súlyomat hamar elértem, sőt egy hónappal szülés után már 3 kg-mal kevesebb voltam, mint a terhesség kezdete előtt. 6 hetes kontroll vizsgálat alkalmával kértem orvosom, végezzen citológiai vizsgálatot, mert a védőnőm kéri, de orvosom azt mondta, amíg ilyen gyakran szoptatok, nem végzi el.

Gyermekemet 6 hónapos koráig csak anyatejjel tápláltam, utána is naponta háromszor szoptattam. Ekkor újra felkerestem orvosom, és kértem, végezzen citológiai vizsgálatot, mivel már nem szoptatok olyan gyakran. A vizsgálat újra elmaradt.

2006 decemberében jött meg az első menstruációm nagyon erős alhasi görcsökkel, deréktáji fájdalmakkal, mely kitartott 7 napig. Az alhasi görcsök és a vérzés elmúlt, a deréktáji fájdalom maradt, olyannyira, hogy éjszaka aludni sem tudtam. Én arra gondoltam, azért, mert nagyon sokat tartogattam akkor már 9 kg-os gyermekem.

2007. január 12-én újra menstruálni kezdtem (28 napra) erős alhasi görcsökkel. A deréktáji fájdalom állandósult. Vérzésem nem múlt el egy, sőt két hét alatt sem, ahogy az alhasi görcsök sem. Ekkor fordultam orvosomhoz, aki ultrahang vizsgálatot végzett. Először gyulladásra tippelt, gyulladáscsökkentőt és vérzéscsillapítót írt fel. Pár nap múlva, mivel sem a fájdalom, sem a vérzés nem csillapodott, újabb vizsgálatok következtek, melyek során citológiai vizsgálatot is végzett orvosom.

Ennek eredménye: P4. Ezután a szövettani vizsgálat igazolta a méhnyak rosszindulatú daganatát. Az események felgyorsultak, CT, MR vizsgálat következett.

Sajnos a betegség már olyan előrehaladott stádiumban volt, hogy műthetetlen volt, ezért sugár- és kemoterápiás (cisplatin) kezelést kaptam párhuzamosan. Ezek végeztével (átszenvedése után) manuális vizsgálattal megállapították, hogy most már műthető állapotba kerültem, ezért május 23-án megoperáltak, mely során eltávolították a méhemet, bal oldali petefészkem, és természetesen a nyirokcsomókat. Most a szövettan eredményét várjuk.

1974-ben születtem, egy terhességem, egy szülésem volt (a fent említett), soha nem kávéztam, nem dohányoztam, nem alkoholizáltam, egészségesen étkeztem, súlyom normál (165cm/60kg). Békés, boldog családi életet éltem férjemmel. Nőgyógyászommal a terhesség előtt, alatt, és a szülést követően összesen 29-szer találkoztam vizsgálatok alkalmával.

Mit rontottam el? Kérem, segítsenek, mert saját gondolataim megőrítenek. Nem tudom, elkerülhettem volna-e mindezt?

Kérem válaszoljanak kérdéseimre, írják meg véleményüket, hátha könnyebben túl tudom tenni magam ezen a dolgon, mert így éjszakákon át nem alszom, hibáztatom magam, amiért nem tudok most jó anya, jó feleség lenni. Pedig nagyon kellene még az erő, a további kezelések átvészelése miatt.

– Nem kellett volna citológiai vizsgálatot végezni akkor, amikor a terhességet előkészítettük?

– Előfordulhat, hogy 2004-ben valóban P2-es lett a leletem és ilyen gyorsan fejlődődött ki ez a tumor? Én úgy hallottam, ez a betegség 8-10 év alatt fejlődik ki. Mi az igaz? Lehetséges, hogy már a 2004-ben végzett vizsgálatnál kellett volna valamit észlelni ebből? Lehet, hogy a minta el sem jutott a patológiára, csak az orvosom beírta a P2-t?

– Kérésemre, ha elvégzi terhesség alatt az orvos a vizsgálatot, akkor lett volna még esélyem elkerülni mindezeket?

– Terhességem 16. hetében végzett AFP vizsgálat eredménye már lehetett a betegség miatt rossz? Nem kellett volna akkor citológiai vizsgálatot végezni?

– Szülést követően a gyengeség, a rossz vérkép jelezhette már a tumoros megbetegedést? Ha akkor kiderül a dolog, egyszerűbben gyógyítható lett volna?

– Ha szülés utáni 6 hetes kontrollvizsgálaton citológiai vizsgálatot végzett volna orvosom, jelenthetett volna-e változást a kezelésemben, esetleg előbb műthető lettem volna?

– Elképzelhető, hogy ez a tumor olyan agresszív volt, hogy szülés után ilyen hamar (10 hónap alatt ) alakuljon és fejlődjön ilyen előrehaladott állapotúvá?

– Tehettem volna valamit annak érdekében, hogy elkerüljem mindezt? Rosszul tettem, hogy megbíztam orvosomban és nem fordultam másik orvoshoz, mikor megtagadta kérésemre a citológiai vizsgálatokat? (2004 óta más orvos nem vizsgált, és én örültem ennek.)

– A legfontosabb kérdés: ha már a terhesség alatt beteg voltam, veszélyeztettem-e gyermekem egészségét? Kell-e valamilyen vizsgálatot végezni a kislányomon, hogy kiderüljön hatással volt-e rá a betegségem? Egészen a szövettani vizsgálatig (11 hónapos koráig) szoptattam a gyermekem, ugye ez nem lehet veszélyes rá?

Tudom, hogy ez nagyon sok kérdés, és hogy már nem tudok változtatni a dolgokon, de egyszerűen nem tudok másra gondolni, csak ilyen kérdések járnak a fejemben, úgy érzem megbolondulok, ha nem tudok valami biztosat. Itt, Pécsett hiába kérdezem az orvosokat az onkológián és a nőgyógyászaton, egyszerűen elterelik a szót a kérdésemről, kibújnak a válaszadás alól.

Kérem, segítsenek nekem, nagyon gyötrődöm. Amúgy is sok gondot okozok a családomnak, gyermekemmel sem tudok úgy foglalkozni, ahogy kellene, hiszen mindig gyenge vagyok, vagy a kemoterápiától vagy a műtéttől. Férjem türelmes, megértő, de nagyon megviselik az események. Anyukám és anyósom szívbeteg, jelenleg nagyon sokat segítenek, de őket is megviseli, ahogy látják napról-napra a szenvedésem.

Szeretnék talpra állni, megerősödni, de éjszakánként folyton csak gondolkodom, sírok, félek. Amíg választ nem kapok a kérdéseimre ez nem fog változni.

Nagyon nehéz a sok kérdére válaszolni, és attól tartunk, a válaszok önmagukban nem elegendőek: most a legfontosabb minél előbb talpra állnia, hogy érezze a javulást, bízzon a testi és lelki felépülésben, hogy családjával együtt lehessen.

Az orvoslásban nem létezik a “mi lett volna, ha” kezdetű mondat, ugyanis teljes biztonsággal soha nem ítélhető meg, hogy egy másik megoldás milyen eredményre vezetett volna.

Számos esetben előfordul, hogy egy bizonyos vizsgálat nem jelzi azt az eredményt, amit később egy másik vizsgálat igazol. A cytológiai vizsgálat általában alkalmas arra, hogy kimutassa a ményakrák megelőző állapotát, de előfordulhat, hogy a vizsgálat valótlanul mutat negatív eredményt.

A méhnyakrákok bizonyos típusai valóban szokatlanul gyorsan és agresszíven növekszenek, előfordul, hogy a korábbi negatív lelet után is találkozunk előrehaladott állapotú daganattal. Sok esetben ilyenkor a daganat kialakulásában vírusok játszhatnak szerepet, méghozzá a human papillomavírus bizonyos alcsoportja. Ezek ellen ma már elérhető megelőző védőoltás, de az csak akkor hatásos, ha a fertőzés előtt alkalmazzák. Kislányánál majd 8-10 éves korában érdemes megnézni, hogy vajon ő átesett-e HPV fertőzésen, ugyanis ezek 80 százaléka magától elmúlik.

Javulást kívánunk és sok erőt a nehéz állapot leküzdéséhez!

Kapcsolódó cikkek:
Méhnyakrák
Méhnyakszűrés
Védőoltás a méhnyakrák ellen
Kicsorbítható az éle Démoklész kardjának
Feszültségkezelő tréning rákbetegeknek

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Méhnyakrák és szexualitás 2.
Veszélyes méhszájseb?
Méhnyakszűrés: nem múló méhszájseb
Méhnyakszűrés eredmény: P3
Aggodalom a HPV miatt

Top