A dohányzó emberek között a tüdőrák körülbelül 40-szer gyakrabban fordul elő, mint a nem dohányzó népességben, a tüdőrákos halálozások mintegy 90 százaléka a dohányzásnak tulajdonítható. Emellett a dohányzást nagyon sok más rosszindulatú daganatos betegség kialakulásával is kapcsolatba hozzák (pl. gége-, ajak- és szájüregi dagnatok, nyelőcsőrák, húgyhólyagrák stb).

Magyarországon a halálos kimenetelű rákos megbetegedések mintegy harmadáért a dohányzás felelős. Ez azt is jelenti, hogy a rákos halálozások egyharmada (évi kb. tízezer haláleset) elkerülhető lenne, ha a népesség nem dohányozna. Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott felmérés szerint évente hazánkban összességében mintegy 28 ezer ember halálát okozza a dohányzás, azaz minden egyes napon átlagosan hetvenheten halnak meg káros szenvedélyük következtében.

A dohányzás fontos szerepet játszik a szív és érbetegségek (szívinfarktus, agyvérzések, érszűkületek) kialakulásában és a lassan népbetegséggé váló tüdőtágulat létrejöttében is. A dohányzás társadalmi szintű visszaszorítása nemcsak a népbetegségnek számító szív-érrendszeri megbetegedéseket, valamint a rosszindulatú daganatos megbetegedések számát csökkentené, hanem közvetetten csökkenthetné az egészségügyi kiadásokat is. Ezért történnek hazánban is folyamatosan erőfeszítések a dohányzásról való leszokás elősegítésére, illetve a megelőzésre (vagyis hogy a fiatalok ne is szokjanak rá a dohányzásra).

A célzott biológiai terápia ma a kiterjedt stádiumú, előrehaladott nem kissejtes tüdőrákok egy részének kezelését teszi lehetővé. Sajnos ezek a szerek sem hozhatnak gyógyulást édesapja jelenlegi állapotában. Arról, hogy édesapja esetében ilyen kezelés javasolt-e, a szövettan ismeretében az őt kezelő tüdőgyógyásztól, onkológustól kaphatnak felvilágosítást.

Kapcsolódó cikkek:
Dohányzás: 19 percenként egy halott
A light cigi is erős méreg
Egyre fiatalabbak a tüdőrákosok, több a nőbeteg
A tüdőrák kialakulása és következményei