Hasnyálmirigy daganat áttétekkel

Apukám 63 éves, panaszai augusztusban kezdődtek, de súlyosabbá váltak, akkor fordult orvoshoz. Deréktáji és bal csípőfájdalmakkal a reumatológiára küldték, majd miután rosszabbodott az állapota, és már csak feküdni tudott otthon, az angiológiai osztályra került, ott vér-, ultrahang-, CT vizsgálatokat követően derült ki, hogy hasnyálmirigy daganata van áttétekkel.

Honlapjuk és egyéb internetes oldalak segítségével a zárójelentés, a BNO kódok megfejtése alapján nagyjából érthetővé vált számomra: hasnyálmirigy fej daganat, máj, csontok és csontvelő másodlagos daganata, hasi nyirokcsomók daganata. A zárójelentés részletezi a mellkasi, hasi-kismedencei CT vizsgálati eredményt, terjedelme miatt nem részletezem.

A következő lépés a biopszia, talán január elejére adnak időpontot, jelenleg otthon fekszik, mozdulni sem bír, Durogesic tapasszal enyhítik a fájdalmát. A kórházban gyakorlatilag megválaszolatlanul maradtak a kérdéseink, pedig lett volna sok, a zárójelentés volt az egyetlen, ami világosabbá tette a helyzetet.

Kérdéseim a következők lennének:
Valószínű, a biopszia után átirányítanak minket valahova, ahol már többet tudnak mondani, de attól függetlenül (mivel „több szem többet lát”), Apukám zárójelentésével a kezemben besétálhatok-e más kórházba, ahol daganatos betegeket kezelnek, csupán egy konzultációra, vagy hol találhatnék valamilyen fórumot, ahol van lehetőség személyes konzultációra, hogy mit is jelentenek ezek a dolgok, hogyan tovább stb. Vagy erre nincs kapacitás a sok beteg mellett?

A másik kérdésem, hogy mire számíthatunk az elkövetkezendőkben? Felkelni már nem fog tudni? Műtétek, kezelések segíthetnek még valamennyit? Rosszabbodni fog az állapota? Ha igen, az mit jelent? Miben nyilvánul meg?

Fordulhatnak egy másik onkológiai osztályhoz, járóbeteg rendeléshez úgynevezett másodvéleményért a jelenleg rendelkezésekre álló leletekkel, zárójelentéssel, képalkotó vizsgálatok képeivel, esetleg CD-ivel. Megelőzően érdemes időpontot egyeztetni, esetleg azzal az orvossal, akihez mennének, hogy ad-e másodvéleményt, illetve mikor tudja Önöket fogadni.

Másodvéleményt általában a betegnek adnak, hiszen egy orvos nem tudhatja, a kezében zárójelentést tartó hozzátartozó jogosult-e, hogy tájékozódjon a beteg állapotáról, s hogy ehhez a beteg beleegyezését bírja-e.

A nagyon elesett állapotú betegnél nem biztos, hogy aktív onkológiai kezelést javasolnak, mert amennyiben valóban a szervezet több helyébe áttétet adó hasnyálmirigyrákról van szó, a műtét nem javítja a beteg állapotát. A biopsziára sor kerülhet olyan formában is, hogy ultrahang esetleg CT vezérelten beleszúrnak a gyanús területbe, úgynevezett vékonytű biopsziát végezve, s a citológiai lelet bizonyíthatja, hogy valóban rosszindulatú daganat áll fenn, illetve azt, hogy ez hasnyálmirigy eredetű.

Rossz általános állapotú betegnél gyakran a kemoterápia sem hoz állapotjavulást, ennek a citológia/biopszia ismeretében történő esetleges javallatáról onkológus dönthet.

Leveléből az derül ki, hogy édesapja ágyhoz kötött beteggé vált. Ahhoz is orvosi vizsgálat lenne szükséges, hogy ennek az okát a csontáttétek jelentik-e, s esetleg ezek besugárzásával (ehhez is kellene a szövettan) lehetne-e csökkenteni a fájdalmakat és javítani a mozgáskészséget. Mivel a sugárkezelés lehetősége felmerül, olyan intézményben lenne valószínűleg érdemes másodvéleményt kérni, ahol sugárterápiás lehetőség is van.

Azt nem tudjuk előre megjósolni, hogy az állapotrosszabbodás mit jelent, miben nyilvánulhat meg. A növekvő hasnyálmirigy feji daganat elzárhatja a májból elfolyó epe útját, és elzáródásos sárgaság alakulhat ki. Ebben az esetben ezt megpróbálhatják egy cső beültetésével mérsékelni, s az epeelfolyást biztosítani. A májáttétek ronthatják a máj működését, ronthatják a máj méregtelenítő funkcióját, s ekkor egy más típusú sárgaság alakulhat ki, amely májelégtelenséghez és kómához vezethet. Az áttétes csontok megroppanhatnak, törhetnek, s ez is újabb tüneteket eredményezhet. A hasnyálmirigy és a máj folyamata miatt a beteg étvágya, táplálkozási képessége, emésztése rosszabbá válhat, ez jelentős fogyást eredményezhet.

Amennyiben aktív onkológiai kezelés nem jön szóba, akkor is fontos, hogy a beteg a fájdalmait enyhítő, az általános állapotának megfelelő, úgynevezett tüneti ellátást (más szóval palliatív kezelést) kapjon, melynek része a megfelelő dózisban alkalmazott fájdalomcsillapítás. A dózis emelését, vagy más készítmény beállítását a beteg fájdalmainak fokozódásakor a háziorvos vagy bármely más, a beteget ellátó orvos elrendelheti és receptre felírhatja. A fájdalomcsillapító dózisának emelésére akár pár naponta is szükség lehet.

A folyamatosan adott fájdalomcsillapítás mellett (leveléből az derül ki, hogy édesapja ezt tapasz formájában kapja), szükség lehet az úgynevezett áttörő fájdalmak kezelésére is, amikor gyorsan felszívódó (és nem tartós, nem retard hatású) fájdalomcsillapító tablettákat, kapszulákat, kúpot, cseppet kap a beteg. Amennyiben ezek alkalmazására naponta többször is szükség van, akkor az azt jelzi, hogy a tartósan alkalmazott fájdalomcsillapító dózisát meg kell emelni.

A tüneti ellátás egyéb részei is fontosak. A fájdalomcsillapítók adása és a fekvés, s a kevesebb táplálék fogyasztása miatt székszorulás jelentkezhet, ekkor székletlazítók adása válik szükségessé. Fontos a megfelelő folyadékfogyasztás, energiabevitel, esetleg tápszerek formájában, a beteg testhelyzetének időnkénti változtatása, hogy ne alakuljon ki felfekvés (kisebesedés) a bőrön, illetve ha ez kialakul, ennek kezelése is szükséges lehet.

Ebben a szakaszban házi ápoló szolgálatok vagy optimális esetben a beteghez kijáró hospice szolgálat nyújthat segítséget, ennek napi egy-két órás igénybevételét indokolt esetben támogatja is a társadalombiztosítás, és a háziorvos receptre „rendelheti”.

A fentiekben a praktikus szempontokat vettük sorra, amelyekre az ápolás során ügyelni kell, illetve fel kell készülni. Emellett azonban természetesen nem szabad megfeledkezni a beteg érzelmi támogatásáról, arról, hogy bármennyi többletfeladatot is jelent az állapota a család számára, maradjon energia lelkileg is segíteni őt ebben a nehéz élethelyzetben.

Kapcsolódó cikkek:
Hasnyálmirigyrák
Hasnyálmirigy világkonferencia Szegeden
Daganatok jellemzői
Fájdalomcsillapítás
Kemoterápia: módszerek és gyógyszerek
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Rák: miért kell, hogy fájjon?