Hasnyálmirigyrák: vizesedés műtét után 1 évvel?

55 éves édesanyámnál kb. 1 éve diagnosztizálták az áttét nélküli, operálható daganatot a hasnyálmirigy feji részén. A műtét során a daganatot 98%-ban sikerült eltávolítani. Megelőző kezelésként először intenzív sugárterápiát, illetve 6 héten át tartó heti 1 alkalmas, majd 2 hónap szünetet követően egy újabb, szintén 6 alkalmas kemoterápiás kezelést írtak elő az onkológián. A kemoterápiát nagyon nehezen viselte, menet közben vértranszfúziót is kapott, lefogyott 52 kilóra, és képtelen tovább hízni. Folyamatos a hasi puffadás, az enzimek csak éppen, hogy segítenek valamit.

A tumormarkere alacsony, viszont a CT-ken azonosítottak a máján egy ”foltot”, ami további speciális ultrahangos vizsgálatot követően kiderült, hogy tulajdonképpen sok apró, áttétes daganat (a CT-n nem volt látható). A hasnyálmirigy területe maga a CT alapján nyugalmi állapotban van. Mivel ez egy hónapja történt, így abban sem lehetünk biztosak, hogy a máján elhelyezkedő daganatok mióta vannak ott, méretük hogyan változik stb.

Emiatt felírtak egy minden eddiginél agresszívebb kemoterápiás kezelést (3 heti rendszerességgel), amit édesanyám érthető okokból vonakodik elfogadni, azaz hezitál. Teljesen új tünetként jelentkezett 1 hete a hasi vizesedés, amit most próbálnak vízhajtózni. Ehhez pluszban kb. 2 hete erős háti fájdalom is társult (hol erősebb, hol gyengébb).

Igazából szeretnék Önöktől egy teljesen kívülálló véleményt kérni, Önök mit gondolnak, miért most jelentkezik a vizesedés (1 évig nem volt), milyen százalékban lenne hatásos egy újabb, agresszív kemoterápia, illetve ez most tulajdonképpen az állapota romlásának tudható be a májáttét miatt (tekintve, hogy az 1 hónapja történt CT szerint, illetve a műtét óta a hasnyálmirigy területe inaktív, bár hypodens területet végig jelzett a műszer).

Az elején le kell szögeznünk, amit a rovatban is hangsúlyozunk: konkrét esetre nem adhatunk olyan másodvéleményt, amire kezelést, bármilyen egészségügyi döntést lehetne alapozni, szakorvosaink válaszai a tájékoztatást, a fennálló helyzet jobb megértését szolgálják.

Azt, hogy a daganatot 98%-ban sikerült eltávolítani a műtétnél, azt jelenti valójában, hogy valószínűleg inoperábilis (műtétileg teljesen el nem távolítható) daganatról volt szó már a betegség kezdetén, hiszen maradtak vissza az operációt követően daganatos szövetek. Sajnos a hasnyálmirigyrákok jelentős része már a felfedezéskor vagy helyileg kiterjedt (és például a környezetében lévő szervekkel összekapaszkodik, azokat beszűri, vagyis műtétileg nem lehet teljesen eltávolítani), vagy már áttéteket ad.

A most jelentkező hasi vizesedés (aszcitesz) kialakulása a betegség rosszabbodásának (szakszóval progressziójának) a tipikus jele. Ez összefüggésben állhat a májáttétekkel is vagy hashártyai áttétekkel. Valószínűleg azért most jelentkezik a hasban a szabad folyadék felszaporodása (vizesedés), mert megnőtt a rákos sejtek, gócok száma, mennyisége pl. a hashártyán, illetve megjelentek a májáttétek (amelyek a máj szerkezetét is módosíthatják, keményebbé tehetik, hasonlóan ahhoz, ahogyan májcirrózisban is változik a máj állománya). A májon keresztül így nehezebben távozik az a folyadék, amely a hasi szervektől menne a szív felé és kerülne vissza a vérkeringésbe – ehelyett az anatómiai változások miatt felgyülemlik.

A háti fájdalom is nagy valószínűséggel a hasnyálmirigy, illetve a máj területén lévő daganatok miatt jelentkezik és sugárzik a hátba, ezek miatt mindenképpen megfelelő fájdalomcsillapítók adása javasolható, hogy ez a fájdalom minél kevésbé rontsa az életminőségét a betegnek. A fájdalomcsillapítást mindig a szükségletek szerint kell módosítani, akár az adagolást, akár a gyógyszerkombinációt, módszereket hozzáigazítani a szükségletekhez.

A most javasolt kemoterápia palliatív jellegű, vagyis reális célja nem a betegség meggyógyítása, hanem a kialakult daganatos folyamat rosszabbodását próbálnák meg általa lassítani, illetve a daganat méretének csökkenését próbálnák meg elérni az onkológusok, amelynek eredményeként, amennyiben hat a daganatgátló kezelés, és kisebbedik a daganat, mérséklődhet a hasi víztermelődés vagy a hátba sugárzó fájdalom is.

Sajnos nem biztos, hogy a most javasolt kezelés hatékony, hiszen előzetesen többszörösen előkezelt daganatról van szó, amely általában már ellenállóbb az onkológiai kezelésekkel szemben, vagyis ritkábban reagál a kezelésekre. Minden esetben valamennyi tényezőt figyelembe véve kell dönteni, mérlegelve, hogy adott kezelés miben és mennyiben járulhat hozzá az életminőség és/vagy életkilátások javulásához, s ezért cserébe milyen kezeléseket, kockázatokat kell felvállalni.

Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.

Kapcsolódó cikkek:
Hasnyálmirigyrák
Májáttét: sebészi, radiológiai, onkológiai kezelések
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Kemoterápia: házi és kórházi praktikák
Rettegett hányinger: hogyan kerülhetjük el?
Óvatosan a diétákkal, a rák nem a böjt ideje!
Alultáplált betegek a kórházakban
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Hasnyálmirigy világkonferencia Szegeden
Keresik a hasnyálmirigyrák időbeni felismerésének módját
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…
Áttétek: gátat kell vetni a rák szétterjedésének
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések