Kiújult emlőrák sugárkezelése (jelige: Szilvia)

Feleségemnél 24 évvel ezelőtt hormondependens invazív duktális emlőkarcinóma miatt radikális mastectomia, blokk disszekció, sugárterápia és kemoterápiás kezelés történt, ill. petefészek eltávolítás. 24 évig rendszeres kontrollok mellett tünetmentes és panaszmentes, illetve minden vizsgálati szinten negatív volt (labor és összes képalkotó vizsgálatok.) Emlőrekonstrukció is történt.

2010 augusztusában, 67 évesen derült ki, hogy a tumor recidivált. Szövettani diagnózis jelenleg is Carcinoma ductale infiltrans (C50), mellkasfali recidívákkal. Nuclearis grade II. Tubulusképződés megközelítőleg 15 %, mitoticus aktivitás: 8/10 NNL, oestrogen receptorral intenziv 100%-os pozitivitást adott. Q -score: 5+3=8, Progeszteron receptorral 80%-os intenzív pozitivitás látható, Her2 (SP3) negatív. Ki67-el a proliferációs aktivitás 2-3 %.

Perineurális terjedés látható, egyértelmű nyirokér-invázió nem figyelhető meg, DCIS komponens nem látható. Emlőbizottság megállapítása szerint kemoterápia, majd hormonterápia fog történni, illetve sugárterápia is számításba jöhet egyéni mérlegelés alapján.

A kezelőorvos (onkológus) szerint sugárkezelés nem lehetséges az előzőleg (24 éve!) történt sugárkezelés miatt, mert erre a szervezet „emlékszik” és károsodást okozhat. Ellentmondásos számomra a bizottság és a kezelőorvos közötti véleménykülönbség, a sugárkezelés kétféle megítélése, ezért kérem tájékoztassanak arról, hogy a sugárterápia feleségem esetében indokolt lehet-e vagy nem. Valamint kérem tájékoztasson arról is, hogy mit jelent a perineuronális terjedés, azon felül, hogy kedvezőtlen prognosztikai jel.

A perineuralis terjedés azt jelenti, hogy a daganatsejtek terjedését észlelik az idegkötegek (neuronok) mentén a mikroszkópos vizsgálat során.

A sugárterápia alkalmazhatóságáról sugárterápiás szakember tud dönteni, aki ismeri a korábban leadott sugárdózist, esetleg birtokában van az akkori besugárzástervezési információknak, értékelni tudja az esetlegesen kialakult sugárterápiás mellékhatásokat, például a bőrreakciót, esetleg a tüdőben a fibrózis fokozódását, bal oldali emlőrák sugárkezelésnél esetleg a szívvel kapcsolatos szövődményeket. Mindezek értékelésére azért is van szükség, mert a szervezet valóban emlékezik a korábbi sugárterhelésre, s egy újabb sugárkezelésnél jelentősebb és súlyosabb szövődmények alakulhatnak ki.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Sugárkezelés: felkészülni testben és lélekben
Sugárterápia: tumorpusztítás és tüneti kezelések
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Halász Judit és a mellrák: nem feledett életöröm
Onkológiai kislexikon (2.): tumormarkerek
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Emlőrák kiújulási kockázat

Kiújult mellrák a mellkasfalon
Mellrák 10 éve, nem kései az MR?
Kontroll emlőműtét után 2.

Kontroll emlőműtét után
Emlőrák: elegendő a kontroll?

Csontizotóp vizsgálat mellrákműtét után
Kontrollvizsgálatok emlőrákban
Kiújult mellrák, sorstársak

Kiújult, áttétes mellrák

Csontáttétes mellrák 60 évesen

Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?

Top