Édesanyámnál kivizsgálás során a supraglotticus régió malignus tumorát találták. 2007. 08. 13-án ITN-ben extirp. tot. larng., part. pharyngectomia, RND I.d. és SND I.s. történt. Szövettan: a resectios szélek tumormentesek. Biztonsági zónával jelzett nyelvgyöki terület tumormentes. G1 pT3, pN0
Azóta sugárterápiás kezelést kapott 2007. 09. 21. – 2007. 11. 13. között. 2008. 01. 16-án panaszai (nyelve, arca felduzzadt és nyeléskor néha kis fájdalom) alapján visszamaradt tumor lehetőségét vetették fel és 02. 06-án nyaki CT-t készítettek, aminek eredménye: az oro- és hypopharynx jelentősen beszűkült. Bal oldalon a nyelvgyök magasságától kezdődően, a lat. és dors. garatfal mentén, 4×2,5×3 cm nagyságú szövetszaporulat látható, mely a kontrasztanyagot inhomogénen halmozza, a nyelv izomzatától és a dorso-laterális garatfaltól élesen nem különíthető el. A nagyerek környezetében néhány, 5-7 mm-es nagyságú nyirokcsomó megfigyelhető. A mostani megállapított stádium: 1. rcT4a 1. rcNX 1. rcM0= stádium IVA.
Kérdéseim a következők: lehetséges tényleg, hogy ennyi idő alatt, felügyelet mellett, ténylegesen ekkorára visszanőtt a tumor? És egyáltalán: a „szövetszaporulat” az a tumort jelenti? Nem lehet, hogy más valami az? Lehetséges volna-e még egy műtét Önök szerint?
Mivel most már kemoterápiát javasoltak neki ezekkel az adatokkal (egyébként még jó fizikai és általános állapotban), ha kapja a kemoterápiát vagy ha nem, mennyi idő van még hátra neki? (Akármilyen felmért eredmény vagy statisztika érdekel).
A szövetszaporulat kifejezés azt tükrözi, amit a radiológus szakember lát a CT képen, vagyis azt látja, hogy normálisan ott nem lévő szövet jelenik meg. Ha ennek a radiológiai képe inkább hegre, tályogra vagy valami másra lenne jellemző (más a denzitása, sűrűsége), akkor azt is jelezni szokták.
Természetesen egy képalkotó vizsgálat nem ugyanolyan értékű egy „szövettöblet” jó vagy rosszindulatúságának meghatározásában, mint egy szövettani vagy citológiai vizsgálat, de az eltávolított daganat helyén megjelenő szövettöbblet, amely nem határolható el a környezetétől és egyenetlenül halmozza a kontrasztanyagot, igen nagy valószínűséggel a korábban sebészileg eltávolított tumor kiújulása.
A fél évvel ezelőtti műtétnél egy középnagy daganatot távolítottak el, a szövettani feldolgozás az eltávolított nyirokcsomókban nem mutatott áttétet (ezt jelenti a pN0), valamint a szövettani rosszindualtúság foka (az úgynevezett grade) sem volt magas (G1 tumort jelöl a leletük). Ezek – a daganat kiterjedtségére vonatkozó stádiumbeosztás, illetve a szövettani rosszindualtúság foka – alapján nyáron még nem lehetett azt gondolni, hogy a betegség ilyen gyorsan kiújul, mivel az ilyen stádiumú és szövettani grádusú daganatoknál az átlagos kiújulási idő hosszabb szokott lenni. Az átlagtól ugyanakkor mindig van eltérés, hiszen a rosszindulatú daganatok biológiai viselkedése más és más.
Azt, hogy van-e lehetőség újabb műtétre, a sebész (fejnyaksebész) döntheti el, illetve azt is, hogy a műtét mekkora csonkolással járna. Azért javasoltak kemoterápiát, mert a műtét, majd az azt követő sugárkezelés ellenére újult ki ilyen meglehetősen hamar a daganat. Amennyiben a daganat kemoterápiára érzékeny, akkor a sejtek osztódásának lassulása, esetleg a daganat méretének csökkenése várható a citosztatikus kezeléstől.
Kapcsolódó cikkek:
Garat- és gégerákok
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Daganatok jellemzői
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Jóindulatú ciszta a torokban
Gégerák szövődményei
Étkezés gége nélkül
Torokrák lehetséges 17 évesen?
Áttétes gégerák lelete
Áttétes gégerák
Gégerák 18 évesen?
Áttétes gégerák
Pukli a torokban
Gégerák és influenza
Gégerák stádiumbesorolása
Stent és szonda, betegszállítás
