Az édesanyám tíz éve tünetmentes (emlőrák), azonban az éves kontroll vizsgálatokat követően a vérképe miatt az onkológusa újabb PET vizsgálatot kért. A jövőheti fix konzultációs időpont ellenére a segítségüket kérném a mai napon kézhez kapott eredmények értelmezéséhez.
A nyakon a supraclavicularis axillaris régiókban megnagyobbodott, illetve kórjelző dúsítást mutató nyirokcsomó nem azonosítható. A mediastinumban a jobb paratrachealis régióban egy-egy 6-7 mm-es, subcarinalisan egy15 és egy 6 mm körüli intenzíven dúsító nyirokcsomó észlelhető. A jobb hilusban lágyrészvetületben egy kb. 15 mm-es, az ellenoldalon egy 10 mm-es focalis halmozás regisztrálható. Mindkét tüdőben megfigyelhető néhány 2-4 mm-es pleuraközeli micronodulus érdemben változatlanul, amelyeknek felfokozott radiofarmokon beépülés nem észlelhető. Jobb oldalon a pleura mentén számos 3-15 mm nagyságú noduláris jellegű megvastagodás van, a nagyobbaknak megfelelően kóros dúsítás regisztrálható. A jobb oldali pleuraűrben 2 cm legnagyobb vastagságú fludium látható.
Bal oldalon mastectomia utáni állapot, a bal mellkasfalon a jobb emlőben pathológiás tracer akkumuláció nem detektálható. A normál méretű máj farmakon-felvétele inhomogén, 8. segmentumában és a bal lebeny dorsalis kontúrja mentén egy-egy 1,5-2 cm átmérőjű, intenzíven halmozó hypodens képlet figyelhető meg. Ezenkívül elszórtan még több apró focalis dúsulás sejthető a parencymán belül, illetve a májkontúr mentén. A lép nem nagyobb, szerkezete és tracer eloszlása homogén. A pancreas és a mellékvesék nem szélesebbek, bennük kórjelző FDG halmozódás nem látható. A vesékben és a hólyagban élettani kiválasztásnak megfelelő aktivitás detektálható. A jobb vese alsó harmadában egy 4 mm nagyságú kehelykőnek megfelelő hyperdens képlet azonosítható.
A retroperitoneumban a nagyerek mentén néhány 7-8 mm nagyságú, tracert dúsító lymphoglandula azonosítható. a belekben körülírt farmakon halmozás nem detektálható. Az uterusban és az ovarilis régióban pathológiás radiofarmakon akkumuláció nem észlelhető. A leképezett csontok közül a jobb 2., 5. bordán és a Th 10. csigolyában focalis dúsulás észlelhető, érdemi csontszerkezeti eltérés nélkül.
Összefoglaló vélemény: Muliplex metastaticus folyamat supra/infradiaphragmaticus nyirokcsomó-, jobb oldali pleura-, máj-, és csontérintettséggel.
Édesanyjánál a gátorüregben (mediastinumban, vagyis a két tüdő közötti területen a mellkas középső részén), illetve a tüdőkapukban (hilusokban) több helyen találtak olyan nyirokcsomót, amely intenzíven dúsítja a PET vizsgálathoz használt jelzőanyagot (FDG-t, ami egy cukor jellegű vegyület, amelyet elsősorban azok a területek vesznek fel, amelyeknek fokozott az anyagcseréje, osztódása, növekedése). A tüdőben is láttak a PET-tel kombinált CT vizsgálat során kicsiny, 2-4 mm-es gócokat, de ezek nem dúsították a jelzőanyagot. A jobb mellhártyán (ami a tüdőt kívülről borító savós hártya) is láttak megvastagodást, illetve a vastagabb területeken jelzőanyag halmozást, ami arra utal, hogy itt is daganatos elváltozás van. A mellhártya két lemeze között (melyek közül az egyik a tüdőre tapad kívülről, a másik a csontos-inas-izmos mellkasfalra belülről, s közte vákuum, illetve pár csepp folyadék van) folyadék felszaporodást (jelenleg kevés) láttak, ez szintén alátámasztja azt, hogy a betegség megtámadta a mellhártyát.
A lép, a hasnyálmirigy (pancreas), mellékvesék, vesék, hólyag, belek, a méh (uterus) és a petefészkek (ováriumok) területén nem láttak daganatra utaló kóros eltérést. A retroperitoneum a hashártya mögötti rész a hasüregben, a hátsó testfalhoz közel, itt szintén láttak olyan nyirokcsomókat (limphoglandulákat), amelyek dúsítják a PET vizsgálathoz használt jelzőanyagot.
Értékelték a csontokat is, ezek közül a jobb oldali 2. és 5. bordán, a 10-es háti (thoracalis) csigolyán láttak FDG halmozást, ugyanakkor a PET vizsgálattal párhuzamosan elvégzett kontrasztanyag nélküli (natív) CT még nem ír le jelentősebb csontszerkezeti károsodást.
A lelet véleménye szerint édesanyja szervezetében több helyen (multiplexen) találtak áttétes (metasztatikus) folyamatot, mind a rekeszizom (diafragma) feletti (supradiaphragmaticus), mind a rekeszizom alatti (infradiaphragmaticus) nyirokcsomókban. Emellett daganatterjedésre jellemző elváltozást találtak a jobb mellhártyán (pleura), és a csontokban is több helyen.
Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
A nyirokcsomóáttétek előfordulása és kezelése
Tüdőáttét: az egyik leggyakoribb metasztázis kezelése
Csontáttétek
Fájdalomcsillapítás
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Rák: miért kell, hogy fájjon?
A csontáttét kezelése is járhat mellékhatással
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Fájdalomcsillapítás: opioidokkal a fájdalmak ellen
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellrák sok áttéttel
Emlőrák, majd gerincrák, rákmarker
Csontáttétes mellrák esélyei
Csontáttétes mellrák
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?