Hám például a bőr, illetve a száj, a bélcsatornák, a tüdő légcsövecskéinek nyálkahártyája. Beszélhetünk elszarusodó hámról, ilyen pl. a bőrünk, illetve el nem szarusodó hámról. A sejtek formája alapján lehet szó laphámról, köbhámról, hengerhámról.

A kötőszövetek vagy pontosabb nevén kötő és támasztó szövetek pl. a szervek közötti helyeket töltik ki, itt beszélhetünk laza rostos kötőszövetről és tömött rostos kötőszövetről. A kötőszövetek közé tartoznak pl. az izmok, inak, de kötőszövet van a bőrünk alatt is (ez biztosítja a bőr táplálását, mert a bőrszövetnek nincs saját érhálózata). A hasüregi szervek között a kötőszövetekhez sorolják a zsírszövetet is.

A fentiek természetesen csak vázlatos információk, de érzékelhető, hogy sokféle szövetből indulhat ki daganat. Nagy általánosságban nehéz válaszolni a kérdésre, hogy mit jelent a hám eredetű daganat és mit jelent a kötőszöveti eredetű daganat, hiszen ezeknek is számos fajtája, altípusa létezik az emlőráktól a tüdőrákig, a vastagbélráktól a szarkómákig (izomból kiinduló daganatokig), s ezek diagnosztizálása, kezelése között jelentős különbségek vannak.

Kapcsolódó cikkek:
Patológiai vizsgálatok: mikroszkóp alatt a világ
Daganatok jellemzői
Jó és rosszindulatú daganatok