Májáttét, átjárhatatlan epeút, sárgaság

A nagymamámnál nemrég diagnosztizáltak 4. stádiumú hasnyálmirigyrákot tüdő- és májáttétekkel. Azonkívül, hogy az általános állapota is rengeteget romlott és hogy a betegség lefolyása ijesztően gyors, nemrég be is sárgult, a vizsgálatok alapján az epeút elzáródását követően. Kétszer próbálták szkópiához hasonló módszerrel kitágítani, sikertelenül. Azt mondták, hogy túlságosan összeszűkült, nem tudnak vele mit kezdeni.

A kérdésem az lenne, hogy a tartós sárgaság lehet-e végzetes? Ha igen, akkor mennyi ideje lehet hátra? Mire számíthatunk?

A sárgaság az Ön nagymamájánál leírt esetben kétféle eredetű lehet. A hasnyálmirigyrák (vagy annak esetleg a májkapuban jelentkező nyirokcsomó áttétei, amelyekről ön nem ír, de a hasnyálmirigy daganatos betegeknél gyakran előfordul) okozhatja azt, hogy az epe nem tud elfolyni a májban lévő epeutakból, ezért a vérbe kerül, s ez okozza a beteg bőrének elszíneződését. Ekkor beszélünk elzáródásos vagy obstrukciós sárgaságról (icterusról).

Májáttétes betegeknél sárgaságot okozhat az is, hogy a máj állománya jelentősen átépül daganatosan, vagyis sok benne az áttét (a daganatszövet) és kevés a saját májszövet. Ekkor alakul ki az úgynevezett parenchymás icterus, vagyis a májszövet elégtelen működésével (májelégtelenséggel) összefüggő sárgaság.

Feltételezhetően a labor- és ultrahang vizsgálatok alapján az Ön nagymamájánál az elő típusú sárgaság fennállását véleményezték, ezért kísérelték meg stent (sztent, csövecske) beültetését, azonban a daganatok valószínűleg olyan jelentősen nyomják kívülről a fő epeutakat, hogy a beavatkozás sikertelen volt.

Önmagában az elzáródásos sárgaságban nem lehet meghalni, azonban az elzáródást daganatok okozzák, amelyeknek folyamatos növekedése egyéb helyen is gátolja a “gazdaszervezet” vagyis a beteg ember életfunkcióit, s ez okozza az általános leromlást, a betegség rosszabbodását, s végül a beteg halálát.

Azt, hogy mennyi ideje lehet hátra a nagymamájának, nem tudjuk megjósolni. Némi felvilágosítást a kezelő orvostól kaphat a legközelebbi hozzátartozó, illetve az a rokon, akit erre a nagymamája feljogosított.

Ebben az időszakban fontos a megfelelő, hatékony fájdalomcsillapítás, a fogyás miatt recepre felírható tápszerek adása, az onkológus döntése alapján szükség esetén egyéb, onkológiai betegségekben alkalmazható étvágyjavító tabletta/szirup alkalmazása. Amennyiben hasvízkór (ascites, kóros folyadékgyülem) is kialakul, vízhajtó beállítása szükséges. Összességében pedig a beteg gondos ellátása, amelyben a hozzátartozók is sokat segíthetnek családtagjuknak. Mivel már a gyógyulás reményével nem lehet kezelni a beteget, nagyon fontos, hogy mennyire tudnak hozzá odafordulni, s türelemmel, empátiával, szeretettel végigkísérni azon az úton, amely előtte áll.

Kapcsolódó cikkek:
Hasnyálmirigyrák
Fájdalomcsillapítás
Daganatok jellemzői
Kemoterápia: módszerek és gyógyszerek
A magányos haldoklás ellen küzdenek
Rákbetegség: nem elég a tester kezelni
Családban is lehet magányos a beteg
Ahogyan az életre, a búcsúra is készülni kell

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Hasnyálmirigyrák és vizesedés
Hasnyálmirigyrák!?
Hasnyálmirigyrák-műtét
Hasnyálmirigy panaszok
Lehet élni hasnyálmirigy nélkül?
Hasnyálmirigyrák: lehet még kezelni?
Hasnyálmirigy-fej rák
Hasnyálmirigyrák és morfin
Hasnyálmirigyrák és morfium
Hasnyálmirigyrák esélyei
Hasnyálmirigyrák gyógyítás, EGFR kezelés
Hasnyálmirigyrák és hasvízkór
Hasnyálmirigyrák, hasvízkór
Hasnyálmirigyrák, aggresszió
Hasnyálmirigyrák műtéte
Meg kell mondani a bajt?
Áttétes hasnyálmirigyrák
Hasnyálmirigyrák 2.
Hasnyálmirigyrák 1.

Top