Nem tudjuk pontosan, hogy milyen  kezelést írt fel az orvosa, azaz pontosan mit jelenthet az 1690-es sorszámú fizikoterápiás kezelés. Ez lehet esetleg félreértés, s valójában nem is a kezelésre vonatkozik ez a kód. Azért gondoljuk ezt, mert utánanéztünk, s a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában (BNO) az M1690-es kód a coxarthrosis, vagyis a csípőízületi betegségnek a kódja.

Mivel nem telt el még hosszú idő a mellrák műtét óta, a legtöbb onkológus számos fizioterápiás kezelést, így meleg fürdőket sem ajánl. Ennek oka, hogy a feltételezések szerint a mesterségesen előidézett vérbőséggel a szervezetnek olyan helyére is eljuthatnak, majd kitapadhatnak a ráksejtek, ahová egyébként talán nem kerülnének el. Ugyan az onkológusok véleménye is megoszlik ebben a kérdésben, sokan a biztonság kedvéért inkább az óvatosabb álláspontra helyezkednek. Lehet, hogy ezzel olyan betegeket is eltanácsolnak egy kellemes és a fájdalmakat is csillapító kúrától, akinek az semmit sem ártana, ám őket ezzel a lemondással kisebb veszteség éri, mintha valakinek emiatt netán romlana az onkológiai állapota.

A daganatos betegekkel foglalkozó fizioterápiás szakértőnk egy korábbi nyilatkozatában arra is kitért: a hőhatás – és a gyógyvizekben oldott állapotban lévő különféle kémiai anyagok – miatt kitágulnak a hajszálerek (kapillárisok), s előfordulhat, hogy az addig a műtét vagy sugárkezelés ellenére is egyensúlyban lévő, viszont mégiscsak sérültnek tekinthető nyirok- és vénás rendszer a mesterségesen felfokozott megterhelés nyomán nem tudja visszaszívni a felgyülemlő folyadékot a szövetek közül, s nyiroködéma alakul ki.

A fájdalomcsillapító készítmények szedése lehet megoldás a fájdalom csillapítására. Számos  fájdalomcsillapító módszer létezik (elhúzódó vagy áttörő fájdalmakra való, csepp, kúp, tapasz, tabletta formátumú, stb.). Mivel fájdalma nem az onkológiai betegséggel függ össze, azt hogy az Ön esetében mi hozhat enyhülést, a reumatológusával kellene megbeszélnie. Ugyanakkor minden területen orvosi alapelv: a fájdalmat mérsékelni kell, ennek pedig alapja a betegnek a panaszokról való pontos beszámolója, illetve az orvos-beteg kommunikáció.

Kapcsolódó cikkek:
Mellrák
Mozgással a mellrák ellen
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Hogyan pusztítja a daganatot az érgátló terápia?
Fájdalomcsillapítás: opioidokkal a fájdalmak ellen
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
A kemoterápiás kezelés mellékhatásai

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellrák, nyirokcsomó-terjedés
Mellrák: mellműtét, nyirokcsomók
Mellrák lelet kódolt jelentése
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?