Részletes levele megválaszolása előtt szeretnénk előrebocsátani, hogy a döntés felelőségét nem vállalhatjuk Ön helyett, s ezt a döntést valóban belátható időn belül kell meghoznia, hiszen az emlőrák műtéti eltávolítása utáni onkológiai kezelést nincs értelme sok hónappal a műtét után elkezdeni. Ennek az úgynevezett adjuváns kezelésnek az a célja, hogy csökkentse a daganat helyi kiújulásának, illetve távoli áttétképzésének kockázatát.

A szövettani lelet alapján Önnél egy relatíve kis méretű rosszindulatú daganatot távolítottak el, a leírás szerint 18 mm-es volt a góc, ezt jelzi a TNM stádium beosztásban a PT1c. A pN0 azt jelenti, hogy a sentinel nyirokcsomó (őrszem nyirokcsomó) eltávolítás során kimetszett nyirokcsomók között nem találtak áttétes nyirokcsomót. (A N az angol node=nyirokcsomó rövidítésből származik.) A pMx azt jelenti, hogy a szövettani leletet értékelő patológus szakembernek nincs információja arról, hogy van-e áttét (metastasis) a távoli szervekben.

Az NPI a Nottingham Prognosztikai Index rövidítése, amely a betegség szempontjából figyelembe veszi a daganat méretét, a nyirokcsomók érintettségét, a daganat rosszindulatúsági  fokát (grade, grádus). Amennyiben a képlet alapján számított érték 3,0 alatt van, kiváló prognózisról beszélnek, 3,14 alatt jó prognózisról, 5,4 alatt közepes prognózisról, 5,4 felett rossz prognózisról. Ahogyan a leletéből látja, a daganat mérete nem nagy, a nyirokcsomók nem tartalmaznak áttétet, ugyanakkor a daganat szövettani rosszindulatúságának foka, a grade magas (III), ez emeli meg az Ön esetében ennek a prognosztikai, tehát a betegség lefolyását előrejelző indexnek az értékét.

A szövettani lelet azt is leírja, hogy a DCIS (ductalis carcinoma in situ) összetevő igen magas malignitásfokú (vagyis magas rosszindulatúsági fokú), s a nagyon korrekten, részletesen leletezett leírás kitér arra is, hogy az erekben és a nyirokerekben is látszik daganat (ér és nyirokér invázió) – ez utóbbi két tényező szintén rosszabb prognózist sejtet.

A műtét utáni (adjuváns) kezelések vonatkozásában egy jelenleg tudományosan-szakmailag alátámasztott, nagy betegszámon igazolt adjuváns kezelés és egy új, ígéretes, de még nem bizonyított, úgynevezett klinikai vizsgálati fázisban lévő kezelési lehetőség között választhat. A kemoterápia és a 25 részre elosztott sugárkezelés már sok éve hatékony kezelésként ismert az Önhöz hasonló betegek esetében, s ezeket a magyar egészségbiztosítás a szokásos módon, a kórházakon keresztül finanszírozza.

A taxán kezelések kb. 10 éve jelentettek áttörést az emlőrákok terápiájában. Először az áttétes eseteknél alkalmazták ezeket a készítményeket (ezek közé tartozik az Ön levelében említett Paclitaxel is), majd az úgynevezett korai emlőrákban is elkezdték alkalmazni az adjuváns, műtét utáni terápia részeként.

Az Ön által említett HER2 receptort gátló kezelést először áttétes betegeknél alkalmazták, s körülbelül két-három éve jelentek meg a szakirodalomban annak a nagy klinikai vizsgálati programnak a végleges eredményei, amely során tízezernél több korai emlőrákos nőt értékeltek, s bizonyították be, hogy ennek a szernek az alkalmazása csökkenti a betegség kiújulásának esélyét. A daganat fokozott HER2 termelését (expressio-ját, más néven overexpressio-ját) pontos és validált (hitelesített) eljárással kell meghatározni mind a klinikai vizsgálatokban, mind a mindennapi klinikai gyakorlatban. Tehát nem minden HER2 meghatározási módszer fogadható el a HER2 pozitivitás kimondásához.

Egy hasonló klinikai vizsgálati programban történő részvétel lehetőségét kínálták fel Önnek, ahol – mint Ön is írja – 75% esélye lenne, hogy az Ön által előnyben részesített HER2 gátló kezelést már az adjuváns kezelés elején kapja. Ugyanakkor a másik készítményt is azért vonták bele a klinikai gyógyszervizsgálatba, mert ígéretesnek tartják az eddigi adatok alapján a korai emlőrákban szenvedő nők adjuváns kezelésében. Amennyiben nem így lenne, akkor etikailag és szakmailag nem lenne indokolt egy ilyen klinikai gyógyszervizsgálat elindítása, és az amerikai, illetve az európai gyógyszerhatóság (FDA és EMEA), illetve a klinikai vizsgálatokat értékelő etikai bizottságok vélhetően meggátolnák egy ilyen vizsgálatnak az elindítását. A készítményt gyártó cégnek sem érdeke, hogy egy olyan klinikai vizsgálat lefolytatásába fektessen dollártízmilliókat (forintmilliárdokat), amely nem olyan vizsgálati gyógyszerkészítményt tesztel, amelynek az értékelt alkalmazási javallatban van esélye piacra kerülni.

A lapatinib egy olyan nagyon új készítmény, amelyet egy kemoterápiás készítménnyel együtt adva jelenleg azon HER2 pozitív áttétes emlőrákos betegek kezelésére törzskönyveztek, akik korábban már részesültek antraciklint és taxánt tartalmazó kezelésben, valamint a szintén HER2-re ható, Ön által is említett kezelésben (trastuzumab – Herceptin). Miután áttétes emlőrákos esetekben a lapatinib hatékonynak bizonyult, elindultak azok a nemzetközi szinten várhatóan sok ezer nőt bevonó klinikai gyógyszervizsgálatok, amelyek célja annak értékelése, hogy ennek a készítménynek az alkalmazása az adjuváns kezelésben jelent-e előnyt az emlőrákos nőknek, vagy bizonyos csoportjaiknak, az esetleges mellékhatások arányban állnak-e az esetleges előnyös hatásokkal, s ezek az esetleges előnyök indokolják-e, hogy a korábban alkalmazott kezelések helyett vagy mellett ezt a készítményt széles betegkörben, világszerte alkalmazzák. Ezeknek a klinikai vizsgálatoknak az eredménye csak sok év múlva várható.

Levelében kitér az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) finanszírozás kérdésére is. Jelenleg az a HER2 gátló kezelés, amelyet Ön az adjuváns kezelése elején már kapni szeretne, a londoni központú Európai Gyógyszer Felügyelet (EMEA), vagyis az európai gyógyszerhatóság Európában és hazánkban is érvényes törzskönyve alapján korai emlőrákban szenvedő, HER2 pozitív betegek kezelésére javallt a műtétet, kemoterápiát és radioterápiát (sugárkezelést) KÖVETŐEN. A törzskönyv azért ezt a megfogalmazást használja, mert az ilyen körülmények között alkalmazott HER2 gátló kezelésről állnak jelenleg rendelkezésre tudományosan meggyőző adatok az alkalmazás előnyére vonatkozóan.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Nem lemondani a mindennapi örömökről
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Kinek jusson korszerű gyógyszer?

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Kiújult mellrák és Herceptin
HER2 mellrák tumormarkerei
HER2+ daganat
HER2+ terápia
HER2 mellrák esélyei
Mellrák HER2: 3+
HER2+ mellrák kezelés
Mellrák: kemón élni, nem remélni?
Újrakezdeni a hormonkezelést?
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?