Az, hogy a betegnek nincs semmilyen tünete, sajnos önmagában nem zárja ki, hogy legyenek áttétek a szervezetben, ezért is van szükség a tervezett képalkotó vizsgálatokra. De természetesen annak is jó esélye lehet, hogy a vizsgálatokkal nem fognak áttétre jellemző eltérést találni.

A műtéttel kapcsolatban: ha több gócban van rosszindulatú daganat, általában a teljes mell eltávolítást javasolják. Nincs alsó és felső metszés, mert a mell eltávolítása után az alsó és felső sebzési szélt egymáshoz húzzák és a lapossá vált mellkason egyetlen heg lesz ennek következtében.

Levelében nincs arról szó, hogy a hónalji nyirokcsomók vonatkozásában hogyan tervezik a műtétet, az eddigi vizsgálatok mutattak-e ott megnagyobbodott (áttétes vagy áttétgyanús) nyirokcsomó(ka)t. Ezek műtéti eltávolítására is sor kerülhet az operáció során, s a hónaljnál is lehet metszés. Azonban részben a műtét kiterjesztésének, részben az esetleges emlő helyreállításának (rekonstrukció) lehetőségét, módját, várható eredményét érdemes lenne megpróbálni részletesen átbeszélni ismét a műtétet tervező sebésszel.

Az emlőműtét technikailag sokkal kevésbé bonyolult, mint egy hasi vagy mellkas megnyitásával járó műtét, és általánosságban jó a gyógyhajlam, gyors a regenerálódás.

Az emlőrákok öröklődésében a BRCA1 és BRCA2 gének játszanak fontos szerepet (az emlőrák angol elnevezésből származik a rövidítés: BRreast CAncer). Szerencsére az ilyen génmutációk csak az emlőrákos betegek néhány százalékában fordulnak elő. Az ilyen mutációt hordozó nőknél az esetek jelentős részében kialakulhat életük során emlőrák, s ez gyakran szokatlanul fiatal életkorban, akár 40 éves kor alatt jelentkezik.

Az emlőrákos betegségek egyébként is gyakoriak a népességben, ez a betegség minden 8-10. nőt érinti élete folyamán. Egy esetleges családi halmozódásban nem csak örökletes tényezők játszanak, játszhatnak szerepet, hanem hasonló életmódbeli, környezeti ártalmak is.

Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
A nyirokcsomóáttétek előfordulása és kezelése
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Előre jelezhető az emlőrákműtét utáni súlyos fájdalom
Kemoterápia: módszerek és gyógyszerek
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Ápolási tapasztalatok: a betegek és a sugárkezelés
Sugárkezelés: házi és kórházi praktikák
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Emlőrák nyirokcsomó áttéttel
Carcinoma ductale invasivum mellrák
Melldaganat, mellműtét után
Melleltávolítás után is lehetnek majd áttétek?
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?