Anyósomnál rosszindulatú mesotheliomát diagnosztizáltak 2010 októberében. 2011. februárig kapott kemoterápiát, amit nem folytattak, mivel a CT-n változást nem észleltek. Tüdőgondozóba járunk, ahol a legutóbbi vizsgálat során (június) szintén mutatott a rtg. vizesedést, és annyit mondott az orvos, hogy be van tokosodva, nem kell csapolni. Ennek ellenére anyósom fullad. Mit jelent a tokosodás? Ez jó vagy rossz? Ha ugyanannyi a folyadék a rtg.-n mint áprilisban, s akkor nem fulladt, most miért fullad a legkisebb terhelésre is?
A mellhártyákból kiinduló daganatok, a mezoteliomák (mesothelioma) a ritkán előforduló rákbetegségek közé tartoznak. Sajnos gyakran nem reagálnak jól az alkalmazható kezelésre. Leveléből nem derül ki, hogy a mesothelioma mekkora, illetve a tüdőben a folyadékon kívül, amely változatlanként került értékelésre, van-e más jelentős elváltozás, ami a fulladást okozhatja.
Daganatos betegeknél a fulladás nemcsak a tüdőben észlelhető folyamatokkal függhet össze. Okozhatja például vérszegénység, amely laborvizsgálatból derülhet ki, de hirtelen jelentkező fulladás hátterében állhat tüdőembólia is, mivel a daganatos betegeknél sokkal gyakrabban fordul elő mélyvénás trombózis, majd ebből származó tüdőembólia.
De a fulladást sok egyéb tényező is okozhatja, ezt a kezelőorvossal kellene megbeszélni, akár úgy, hogy az Önöknek korábban felvilágosítást adó orvost ismét felkeresik a betegség és a jelen állapot jobb megértése érdekében. Azt is fontos lenne tudni, hogy a fulladás április óta fokozatosan erősödik, vagy csak az utolsó 1-2 hétben erősödött, mert ez utóbbi esetben az sem elképzelhetetlen, hogy a júniusi mellkasi röntgen vizsgálat után fokozódott a folyadék mennyisége.
Az, hogy az anyósánál pontosan mit jelent a tokosodás a mellkasi folyadék vonatkozásában, nehezen tudjuk értelmezni. Ez a folyadék ugyanis többnyire szabadon, lap szerint szétterülve helyezkedik el a mellhártya lemezei között. Ha nagy a mennyisége, akkor összenyomhatja a tüdőt, így csökken a tüdőnek a légzésben részt vevő térfogata. Ez a lap szerinti folyadék nem igazán tud betokosodni (vagyis nem képzelhető el, hogy egy gömb alakú tokba zárva belül legyen a folyadék).
Bizonyos esetben a folyadék mellhártya lemezek közötti szabad mozgását (pl. a testhelyzet változtatással, lefekvéssel kapcsolatos, gravitációnak megfelelő elmozdulását) gátolhatja az, ha a mellhártya lemezek között rekeszek alakulnak ki, azáltal, hogy a mellhártya lemezek között (amelyek normál esetben lap szerint elcsúsznak egymás mellett) a mellhártyát érintő daganatos folyamat miatt összenövések keletkeznek, és így esetleg a folyadék rekeszekben helyezkedik el. Ez megnehezíti azt, hogy a folyadékot (egy részét) szükség esetén mellkascsapolással el lehessen távolítani, s ezáltal csökkenteni lehessen a beteg fulladását.
Kapcsolódó cikkek:
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Fájdalomcsillapítás: opioidokkal a fájdalmak ellen
Elégtelen fájdalomcsillapítás, túl sok szenvedés
Kontrollvizsgálat: vérkép, tumormarker, képalkotás
Áttétek: gátat kell vetni a rák szétterjedésének
Korábbi kérdés és válasz a témában:
Rosszindulatú mellhártyadaganat
Mesothelioma Malignum
