Az Ön esetében feltehetően a betegségek korai, még nem áttétes stádiumban kerültek felismerésre, s ezért jók voltak az esélyek a gyógyulásra a megfelelő kezelések alkalmazásával. Ma már nem ritka, hogy egy betegnél két, vagy ritkábban akár három rosszindulatú daganat is kialakuljon (ilyenkor beszélünk második primer tumorról, illetve harmadik primer tumorról – az áttétek lennének a másodlagos, szekunder tumorok).

Szerencsére egyre több olyan ember él közöttünk, akik rosszindulatú betegségükből valóban meggyógyultak. Ugyanakkor mivel ők gyakrabban járnak orvosi-onkológiai ellenőrzésre, esetükben nagyobb az esély arra is, hogy egy újabb betegséget időben felfedezzenek.

Az orvosokat és a tudományos világot valójában nagyon is érdekli, hogy egyes kezelések adása után a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedőknek egy része miért gyógyul meg, más részénél miért újul ki a daganat. Minél pontosabban választ lehet majd adni ezekre a kérdésekre, annál inkább lehet majd személyre szabott terápiát alkalmazni a rákos betegeknél.

Az utóbbi évtizedben a rákos betegségek kezelésében megjelent célzott terápiák (target terápiák) is részben ezeknek a kutatásoknak, klinikai vizsgálatoknak az eredményeként kerültek be a terápiás lehetőségek közé, mert a dagantos sejtek működésének jobb megismerése vezetett számos receptor (például a HER2, az EGFR, a VEGF, a K-ras stb.) azonosításához, s ezt követően indult el olyan gyógyszerek fejlesztése, amelyek ezekre a receptorokra hatva gátolják a rosszindulatú sejtek működését, osztódását, s ezek a készítmények ma már a betegágy mellett is elérhető, törzskönyvezett szerek.

Jelenleg abban az irányban is folynak kutatások, hogy bizonyos kezelések miért hatnak eltérően a különböző betegekre. Ezek az úgynevezett farmakogenetikai vizsgálatok, amelyek során arra törekednek, hogy megértsék, hogyan befolyásolják a gének az egyes embereknek ugyanazon gyógyszerre adott eltérő válaszait.

A gének tartalmazzák az élő szervezetek működését befolyásoló utasításokat, a géneket pedig a DNS tartalmazza. A DNS (a sejtmag örökítő anyaga) jelentős hasonlóságot mutat a különböző emberek esetében, azonban a DNS-ünkben lévő csekély eltérések idézik elő az emberek közötti különbségeket. Ezek a különbségek eredményezik például a különböző hajszíneket, de ezek eredményezik azt is, hogy a szervezet hogyan reagál különböző gyógyszerekre. Ezek a kis eltérések megmagyarázhatják azt is, hogy a különböző emberek miért reagálnak eltérően ugyanarra a gyógyszerre. Jelenleg a gyógyszereket fejlesztő cégek nemcsak arra törekednek, hogy a klinikai vizsgálatokban pontosan kövessék a betegek kezelésre adott válaszát, például azt, hogy egy műtét utáni kezelésnél a beteg követése során tapasztalnak-e betegség kiújulást vagy a beteg meggyógyult.

A klinikai vizsgálatokban erre vonatkozóan sok száz, több ezer betegnél nagyon pontos adatok állnak rendelkezésre. Ugyanakkor ezekben a klinikai vizsgálatokban a daganatszövetből is végeznek vizsgálatokat, illetve a beteg írásos hozzájárulása után névtelenítve megőrzött daganatszövet mintákból majd a tudomány újabb eredményeinek figyelembevételével akár 5-10-15 év múlva is végeznek vizsgálatokat, amely reményeink szerint választ ad majd arra a kérdésre, hogy egyes gyógyszereket milyen sejt-jellemzőkkel rendelkező daganatos betegségekben érdemes alkalmazni.

Mindennek a hozadéka az lehet, hogy így azok a betegek kapnak majd kezelést egy bizonyos gyógyszerrel, akiknél a legelőnyösebb annak a szernek az alkalmazása, s az olyan daganatsejt jellemzőkkel rendelkező betegek, akiknél az adatok visszatekintő értékelése azt mutatja esetleg, hogy nem reagálnak jól az adott gyógyszerre, nem kapnak majd ilyen kezelést. Ez kétszeresen is hasznos: így nem terhelik feleslegesen a betegek szervezetét, s nem alakulnak ki náluk a nemkívánatos gyógyszermellékhatások, másrészt a korlátozott erőforrásokat hatékonyabban lehet felhasználni.

Kapcsolódó cikkek:
Rákkutatás a betegek részvételével
Gyógyszerfejlesztés: küzdelem az idővel
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Nemzetközi összefogás a rákkutatásért
Kinek jusson korszerű gyógyszer?