A csecsemő  (vagy reálisabban csecsemőfej?) nagyságú rákos daganat azt jeleni, hogy szokatlanul nagy daganatról van szó. Az emlőrákoknál általában 1-2 cm-es daganatok a gyakoriak, már az 5 cm-es elsődleges tumor is szerencsére ritkábbá vált, ahogyan a mammográfiás szűréseken egyre többen vesznek részt, s hamarabb felfedezik a tumorokat, minthogy azok ilyen nagyra nőhetnének.

Az emlőrákoknál a környéki nyirokcsomókba is kerülhetnek daganatos sejtek, ezért a hónalji nyirokcsomók különböző mértékű eltávolítására is sor szokott kerülni, ez az emlőműtét szokásos része kisebb daganatoknál is. Természeten más a helyet, ha kicsiny melldaganatnál vizsgálják a nyirokcsomókat, akkor csak az úgynevezett őrszem (szentinel) nyirokcsomót (nyirokcsomókat) távolítják el, amely jelezheti, hogy van-e már nyirokterjedés. S más kiterjedtségű hónalji műtétet végeznek akkor, ha már a műtét előtt áttétesen megnagyobbodott-megkeményedett nyirokcsomókat tapintanak vagy látnak a hónalji ultrahang vizsgálattal.

A „mire számíthatnak” kérdésre jelenleg nem lehet érdemben válaszolni, mert sem a részletes szövettani lelet nem ismert számunkra, sem az, hogy a szervezetben más helyen (pl. máj, tüdő, csont, agy) van-e áttétes folyamat. Amennyiben nincs távoli áttét (metasztázis), akkor is a szövettani lelet ismeretében műtét utáni kezelés várható, amelynek része lehet a kemoterápia, hormonterápia, sugárkezelés is, s ezeken belül, pl. ha hormonérzékeny daganatról van szó, a hormonkezelés akár fél évtizedig is javasolható.

Azt tudjuk tanácsolni, hogy általánosságban igyekezzenek tájékozódni az emlőrákról (a www.rakgyogyitas.hu oldalon is számos cikk van a témában, a kemoterápiáról, sugárkezelésről úgyszintén, ezeket válaszunk végére be is illesztettük link formájában), s amikor kontrollokra megy vissza édesanyja, illetve onkológushoz küldik, akkor hasznos lehet, ha egy családtag is elkíséri, s az akkorra édesanyjában, illetve Önökben megfogalmazódó kérdésekre személyre szabottabb választ kaphatnak a kezelőorvosoktól.

Ilyenkor az időtényező is fontos, mert a műtét utáni (úgynevezett adjuváns) kezelést nincs értelme sok hónappal az emlőműtét után megkezdeni, ezért például várható, hogy édesanyja leleteit a műtétet nem sokkal követően egy úgynevezett onkológiai bizottság (onkoteam) tekinti át, és a részletes szövettani eredmények, műtéti leírás, és egyéb orvosi leletek ismeretében adnak javaslatot a szükséges műtét utáni kezelésre.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Halász Judit és a mellrák: nem feledett életöröm
Onkológiai kislexikon (2.): tumormarkerek
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellrák: műtét utáni szövettan
Mellrák: diagnózis emlőműtétek után
Mellrák hormonkezelése
Mellrák: hormonkezelés vagy műtét?
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?