Bizonyos kemoterápiás készítmények mellett úgynevezett fényallergia alakulhat ki, amikor kevés napon töltött idő alatt is nagyon leéghet a beteg. Ezért javasolják átlalában a fokozott fényvédelmet, illetve azt, hogy inkább a reggeli, délutáni órákban legyen napon a beteg, ha azt munkája, teendői miatt nem tudja elkerülni, illetve ha a szervezete nem reagál ilyen fokozott bőrreakcióval a napfény hatására. Szerencsére ez a fokozott bőrreakció csak a betegek néhány százalékát érinti.

Amennyiben a sugárkezelés ruhával fedett bőrterületen történt, különösebb védelemre nincs szükség.

Általánosságban elmondható, hogy nem szükségesek rendkívüli óvintézkedések a sugár és a kemoterápia után, kivéve azokat, amelyek az esetleges szövődmények időbeli felismerésével kapcsolatosak.

Ilyen például a lázas állapot kialakulása a kemoterápiát követő két héten belül, amely felveti a gyanúját egy esetleges fehérvérsejtszám-csökkenésnek, s ehhez kapcsolódóan valamilyen kórokozó bejutásának. Amennyiben az ekkor elvégzett, lehetőleg 12-24 órán belül ismert eredményű laborvizsgálat alacsony fehérvérsejtszámot mutat, az onkológus dönthet arról, hogy szükséges-e a fehérvérsejtek számát emelő – úgynevezett kolónia stimuláló – faktort adni, szükség van-e antibiotikumra, valamint szükséges-e további vizsgálatok elvégzése.

A kemoterápia vagy a beleket is érintő sugárterápia után jelentkező hasmenés is orvosi konzultációt igényel. Orvoshoz kell fordulni, ha a szájnyálkahártya kisebesedik, ha bőr alatti bevérzések – akár foltok, akár tűszúrásszerű vérzésnyomok – jelentkeznek a kemoterápia után 2 héten belül, továbbá véres széklet, véres vizelet előfordulásakor. Szerencsére a súlyosabb mellékhatások ritkák, s ezek időben megkezdett, megfelelő ellátása lehetővé teszi a komolyabb szövődmények megelőzését.

Kapcsolódó cikkek:
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Sugárterápia a tumorok ellen

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Sugárterápia mellékhatásai
Koponyasugárzás és hányás