Kérem segítsenek a kórszövettani leletem értelmezésében, mivel konkrét választ ezzel kapcsolatban nem kaptam, azon kívül, hogy ezentúl gyakrabban kell járnom rákszűrésre.
Előzmények: P3 (január), P4 (február), P4 (március, valamint tipizálás, aminek az eredményét még nem kaptam meg). Conisatio portionis uteri (március).
Mikroszkópos leírás:
Portio felszínén apró szövetdarabkák, amelyeknek hámja részben levált, részben kiszélesedett, éretlen, benne koilocyták. A squamocellularis junctio környezetében a hám csaknem teljes vastagságában elveszítette szabályos rétegződését, magasabb oszlások láthatók, és a burjánzó hám beterjed a cervicalis mirigyek lumenebe is, elemelve a hengerhámot az alapjáról. Máshol a kitágult cervicalis mirigyjáratokban egynemű eosinophil anyag. Az apró, technikailag károsodott, jelöletlen preparátumban egyértelműen megállapítani, hogy a kimetszés az épben történt, nem tudjuk!
II. Proliferatios jellegű corpus mirigyek.
III. Véralvadékkal keveredett, részben proliteratios, részben basal secretiot mutató corpus mirigyek, vizenyősen duzzadt stromában.
Dg.: I. Koilocyták. M66040 K:B9770 Ovula Nabothi. M33400 K: N8410
Dysplasia med. grad. (CIN II) M74007 K: N8710
Epidermisatio portionis uteri. M79960 K: N8800
II-III. Stadium proliferationis endometrii (a ciklus 10-12 napjának megfelelő kép) M79310 K:N9210
A levelében említett tipizálás valószínűleg HPV-re (humán papilloma vírusra) vonatkozik, vagyis azt nézik meg, hogy a több mint 100 HPV törzs közül melyik fajta okozhat esetleg Önnél fertőzést.
A CIN a cervicalis intraepithelialis neoplasia, vagyis a méhnyaknak a hámjában lévő daganatmegelőző (neoplaziás) átalakulás. Ez három fokozatú lehet CIN I, II, III. Önnél a sejtek közepes mértékben térnek el a normális sejtektől, tehát közepes fokban (gradusban) diszpláziásak a sejtek (Dyplasia med. Grad.), ezért CIN II-ként véleményezték a folyamatot.
A szövettani feldolgozás során olyan anyagot vizsgáltak, amely nem volt teljes mértékben értékelhető, mert technikailag károsodott, s azt sem lehetett megállapítani, hogy annak a területnek a kimetszése, amelyben a burjánzó sejtek láthatóak, az épben történt-e, vagyis maradt-e még vissza a metszésen túl ilyen jellegű diszpláziás sejtes eltérés a méhnyakban (az el nem távolított részben). Ezért is van szükség gyakoribb kontrollokra az elkövetkező időkben. Általában 3 havonkénti citológiai vizsgálatot szoktak javasolni ilyen esetekben.
Kapcsolódó cikkek:
Több rákbetegségért is vírusok a felelősek
Méhnyakrák: hogyan pusztít a HPV? (video)
Méhnyakrák: a vírusok és a stressz kapcsolata
Vírusból méhnyakrák: oltás kinek, hol, mennyiért?
Méhnyakszűrés
Nőket veszélyeztető rákok
Védőoltás a méhnyakrák ellen
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
P4 citológia, szabálytalan vérzések
P4, HPV 31, HPV 6, rákmegelőző állapot
Rákszűrés, citológia, P3-as eredmény
P3 citológia teendők
P3 citológia kontrollja
HPV gyanús: P3 citológia lehet felfázástól is?
P3 és HPV, immunrendszer erősítése
Citológiai eredmény: P2
P2-es eredmény, reaktív elváltozás
P3-P2 váltakozás, konizáció
P3 és biopszia
P3, sil1 rákszűrési eredmény
P3 CINIII, abbahagyott dohányzás
Petefészekciszta és P3
P3, CIN2
P3, LIS
P3-as kismama
P3 és terhesség
P4-es kismama
Méhszájseb, P4-es eredmény
Méhnyakszűrés, P4-es eredmény
Nőgyógyászati félelmek
P3 és HPV 19 évesen
Öröklődő méhnyakrák?
Hogyan tovább?
Méhnyakrák és szexualitás 2.
Gyötrődő kismama
Méhnyakszűrés, P3, idegkimerülés
Méhnyakszűrés, nem múló méhszájseb
Méhnyakrák: hüvelyszárasság a műtét után
Méhnyakszűrés eredmény: P3
Aggodalom a HPV miatt
Örökölhető-e a HPV?
