Édesapámnál (78 éves) a következőt diagnosztizálták és azóta már meg is műtötték, most izotópos kezelésre vár, de addig szeretném a véleményét kérni.
Jobb pm-lebenyben nagy göb, cytologia papillaris cc. Kétoldali pm-resecatum, j.o. a nagyobb Diagnózis: 1., Neoplasma malignum glandulae thyreoideae C-73. HM-Snomed: Carcinoma papillare 8050.32., Struma nodosa E-04.2 M-snomed: Degeneratio hyalinea 3., Calcificatio 5540.0 A bal oldali pólusnál talált 1 cm-es göbnek megfelelő metszeten hyalinos kötőszövetbe ágyazott infiltrativ növekedést mutató papillaris szerkezetű rosszindulatú daganatgóc azonosítható, melyen belül a daganatsejtek jellegzetes magi sajátosságot mutató, a kötőszövetes papillákon egy sejtrétegben elhelyezkedő magi torlódást mutató daganatsejtekből épül fel. Számos, a daganatsejtek középszéles, kissé eosinophil szegéllyel rendelkeznek, sejtmagjaik maghártya behúzódásokat mutatnak, chromatin felritkulást, valamint elszórtan intranuclearis inclusiokat.
A tumorgóc széli területein a környező pajzsmirigy állomány felé infiltrativ növekedési mintázat figyelhető meg, mely egy ponton nyirokér terjedés gyanúja is felmerül, ez irányban immunhistokaeimal reactiot is végzünk (CD31), mellyel vascularis invasio nem igazolható. A sebészi resectios felszín érintettsége nem igazolható.
A rosszindulatú pajzsmirigy daganatokat általában három csoportba osztják: a papillaris, a folliculáris és az anaplasztikus daganatok csoportjába. Az első két csoportot nevezik jól differenciált pajzsmirigy daganatnak is, mert itt a daganatsejtek kevésbé térnek el a normális pajzsmirigy sejtektől, mint az anaplasztikus rákoknál.
Édesapja szövettani lelete pajzsmirigyrákot mutat, annak úgynevezett papilláris altípusát (a Neoplasma malignum glandulae thyreoideae kifejezés azt jelenti, hogy rosszindulatú pajzsmirigyrák), emellett strúmát (göbös golyvát, struma nodosát), illetve mészlerakódást (calficicatio). A daganatot az épben távolították el, vagyis a sebészi metszések nem haladnak át daganatállományon (vagyis a sebészi reszekciós felszín érintettsége nem igazolható, tehát úgy távolították el a tumort, hogy helyben nem maradt vissza belőle).
Ez a betegség az esetek többségében általában fiatalabb korban szokott jelentkezni, mint édesapja jelenlegi életkora. Az esetek jó részében a papilláris pajzsmirigyrák prognózisa jó, különösen az 1 cm alatti daganatoké, vagyis a betegek túlélése a műtét és az utána szükséges kezelések után igen hosszú. Ugyanakkor a betegek néhány százalékában ez a betegség is gyorsan növekvő daganat formájában jelentkezik, helyileg terjedhet, és nem biztos, hogy jól reagál az izotóp kezelésre. De ezt most még nem tudhatjuk, csak a kezelések, s a betegség követése során derül ki, édesapjánál mire lehet a későbbiekben számítani.
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Pajzsmirigy vizsgálata
Pajzsmirigyrákkal kapcsolatos étrend
Pajzsmirigy alulműködése és fogyás
Pajzsmirigyrák, áttét esélyei
Pajzsmirigyrák műtéte után
Hideg göbök a pajzsmirigyben
Csomók a pajzsmirigyen
Gyermeknemzés pajzsmirigyrák után
Göbök a pajzsmirigyen
Kiújuló pajzsmirigyrák
Pajzsmirigy: Lindsay tumor
Pajzsmirigyműtét és terhesség
Pajzsmirigyrák: muszáj műteni?
Pajzsmirigyrák műtétre várva
Terhesség pajzsmirigyrák után
Göbök a pajzsmirigyen
Nyálkő, zsírmirigy vagy daganat?
Pajzsmirigyrák és életmód
Pajzsmirigyrák után aggódva
Pajzsmirigy nyaki ultrahang vizsgálata