Az anyósom tüdőgyulladást kapott, majd fulladni kezdett, ezért kórházba szállították. A kórházi vizsgálatok szerint trombózis van a lábában és nagy mennyiségű víz keletkezett a tüdejében, melyet le kellett szívni, de a folyadék a hasüregben is megjelent.
A kórházban azt az információt kaptuk, hogy nagy kiterjedésű tüdőembóliája van, s a leletek abba az irányba mutatnak, hogy a petefészkén lévő – egyelőre nem tudni, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú – daganat az alapbetegség. Ezt a tumormarker vizsgálat is alátámasztja. A koronária osztályról először az őrzőbe, majd a központi intenzív osztályra szállították, lélegeztetőgéppel altatásban tartották. 3 nap múlva levették a lélegeztetőgépről, de folyamatosan oxigént kell kapnia, mert nehezen veszi a levegőt.
Kérdésem az lenne, hogy a petefészekdaganat és a tüdőembólia között lehet-e összefüggés, illetve milyen további kilátások vannak?
Általánosságban azt mondható, hogy a trombózis és a tüdőembólia sokkal gyakrabban fordul elő daganatos betegeknél, mint olyan embereknél, akiknek nincsen rosszindulatú daganatos betegsége. Azt is mondhatjuk, hogy a rosszindulatú daganatok gyakran úgy befolyásolják az alvadási rendszert, hogy a beteg hajlamos trombózisokra. Nem ritkán fordul elő az sem, amit levelében leír, hogy az embólia és a trombózis okát keresve derül fény egy daganatos alapbetegségre. A tüdőembólia nagyon gyakran az alsóvégtagi trombózis következményeként jelentkezik, vagyis amikor az ér falára kiragadt vérrögből darabok válnak le, s a vénás rendszeren keresztül feljutnak a szívbe, majd azon áthaladva kijutnak a tüdőerekbe, s ott embóliát váltanak ki ezek a leszakadt alvadékdarabok.
A petefészek-daganatoknál nemcsak a véralvadási rendszer egyensúlyának alvadási irányba történő eltolódása játszhat szerepet az trombózis és a következményes embolizáció kialakulásában, hanem az is, hogy a kismedencében lévő folyamat következtében lelassulhat az érintett oldali alsóvégtagból a vénás vér visszaáramlása (elzárja, gátolja a visszaáramló vér útját a megnagyobbodott petefészek), s emiatt is nagyobb a trombózisra a hajlam.
A további kilátások attól is függnek, hogy a petefészekben található daganat szövettanilag jóindulatú vagy rosszindulatú. Amennyiben mellkascsapolásra került sor, bizonyos esetekben van lehetőség a lecsapolt folyadékból is citológiai vizsgálatot végezni, vagyis esetlegesen jelenlévő rosszindulatú sejteket keresni (erre lehetőség van akkor is, ha a hasi folyadékból történik csapolás). Ugyanakkor, mivel a beteg a levele alapján még folyamatosan oxigénre szorul, fontos lenne azt is tudni, hogy ennek oka a tüdőembólia, vagy valamilyen más eltérést is találtak-e a tüdőben. Tehát számos, még megválaszolatlan kérdés merül fel, melyek mind befolyásolhatják a beteg kilátásait.
Kapcsolódó cikkek:
Petefészekrák
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Fájdalomcsillapítás
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Fájdalomcsillapítás: opioidokkal a fájdalmak ellen
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Petefészekrák, kevés fehérvérsejt
Petefészekrák kiújulása?
Ciszták a petefészekben
Petefészekciszta és P3
Ciszta vagy rák?
Petefészekrák
Petefészekrák, sürgős műtét
Petefészekrák, kétszeri műtét
Petefészekrák, abagovomab vakcina
Petefészekrák célzott kezelés
Ovarium carcinoma, hőterápia
Végzetes petefészekrák
Petefészekrák terápiája
Petefészekrák drága gyógyszere – 3.
Áttételes petefészekrák
Petefészekrák, bizonytalanságok
Műtét után kell-e rákszűrés?
Petefészekműtét, egészségmegőrzés
Nőgyógyászati műtét
Petefészekrák kezelése
Abbahagyni a kemoterápiát?
Petefészekrák és immunterápia
Áttétes petefészekrák
Petefészekrák és hasvízkór
Petefészekrák, harmadik műtét
Palliatív esély
