Édesanyám végstádiumú daganatos betegségben szenved, petefészekből kiinduló, hashártyára és mellhártyára ráterjedő daganata van. 59 éves és elég legyengült állapotban van.
Első kérdésem, hogy tudnak-e a hetente történő hascsapoláson kívül olyan korszerű eljárást, mellyel az ascitest folyamatosan le lehetne engedni? Olyan hihetetlen, hogy megannyi ember szenved ebben a kórban és nincs megoldás. Láttam, hogy alkoholos máj esetén shönt beültetéssel ez megoldható, miért nem lehet drenálni azt a hasat? (Mindig a fertőzésveszély az ok, amit említenek, de az állandó hányás sem jobb és szerintem a heti csapolásnak is megvan a maga veszélye.)
Második kérdésem az lenne, hogy bevált dolog-e a fájdalomcsillapítás terén az idegsebészeti beavatkozás? Ennek milyen indikációi vannak?
Valóban nagyon gyakori, hogy a petefészekrák a hashártyára ad áttétet, s ennek következtében folyamatosan jelentős mennyiségű ascites, vagyis szabad hasi folyadék termelődik (ezt hívják köznapi néven hasvízkórnak). A rosszindulatú betegeknél ezt malignus ascitesnek is nevezik, amikor valamilyen daganatos folyamat áll a szabad hasi folyadék felszaporodásának hátterében.
Leggyakrabban a hasi daganatok vagy a daganatok hasi áttétei okozhatnak ilyen ascitest: a máj és epeutak, hashártya, ritkábban a vastagbél, vékonybél, gyomor, epehólyag, női nemi szervek, húgyúti rendszer, nyirok- és vérképzőszervek daganatai.
Az ascitest vízhajtók adásával lehet csökkenteni, illetve hascsapolással lehet mérsékelni. Shunt műtéteket valóban elsősorban a cirrózis (májzsugor) talaján kialakult ascitesek estében alkalmaznak. A shunt egy szeleppel ellátott csőrendszer, amely a hasüregből az egyik nagy vénába, az úgynevezett véna cava superiorba (véna káva szuperior) vezeti a hasban termelődő folyadékot.
Rosszindulatú daganatos betegeknél sokkal ritkábban történik ilyen shuntöknek az alkalmazása. Ennek egyik oka, hogy a betegek várható túlélése sajnos rövidebb, mint egy májzsugorban szenvedő betegé, ugyanakkor a hasi műtét jelentős terhelést jelenthet az általában előrehaladott állapotú, legyöngült daganatos betegeknél. Ugyanakkor az onkológusok egy része tart attól, hogy ennél a beavatkozásnál a daganatsejteket is tartalmazó hasvizet vezetnék az érpályába a shuntműtétnél.
Kérdésének második felénél azt feltételezzük, hogy nem igazán idegsebészeti beavatkozásra gondol, hanem valamilyen idegblokádra, pl. hasi daganatoknál a ganglion coeliacum (ganglion cöliákum, hasi idegdúc) roncsolására, amelyet legtöbbször fájdalomambulanciákon végeznek, s amelynek célja az, hogy a fájdalomérzést kikapcsolják, így mérsékeljék a beteg panaszait. A fájdalmat mindig csillapítani kell. Ha a betegnek fájdalmai vannak, azt jelezni kell a kezelőorvosnak, hogy a megfelelő mértékben megtörténjen annak a mérséklése, akár az alkalmazott gyógyszerek dózisának folyamatos emelésével.
Kapcsolódó cikkek:
Petefészekrák
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Fájdalomcsillapítás
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Rák: miért kell, hogy fájjon?
Ahogyan az életre, a búcsúra is készülni kell
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Petefészekrák, sürgős műtét
Petefészekrák, kétszeri műtét
Petefészekrák, abagovomab vakcina
Petefészekrák célzott kezelés
Ovarium carcinoma, hőterápia
Végzetes petefészekrák
Petefészekrák terápiája
Petefészekrák drága gyógyszere – 3.
Áttételes petefészekrák
Petefészekrák, bizonytalanságok
Műtét után kell-e rákszűrés?
Petefészekműtét, egészségmegőrzés
Nőgyógyászati műtét
Petefészekrák kezelése
Abbahagyni a kemoterápiát?
Petefészekrák és immunterápia
Áttétes petefészekrák
Petefészekrák és hasvízkór
Petefészekrák, harmadik műtét
Palliatív esély
