Prosztatarák: kezelések megkezdése radikális műtét után

A kérdésem az alábbi háttér információk mellett a következő: pontosan 3 hónapja történt radikális prosztata műtét. Első kontroll 6 hét múlva, csak konzultáció, műtéti szövettan eredmény (Gleason: 4+3+5, pT3b, PN1, Kiterjedt resectios felszíni érintettség, ill. extraprostaticus terjedés). Második kontroll ezután követő 3 hétre. Ekkor derül ki az onkoteam döntése: ADT, plusz amennyiben távoli metasztázis nem igazolódik, sugárkezelés. Ekkor veszik le a PSA-t. Két hétre rá telefonon érdeklődik a páciens, ahol konkrét PSA eredményt nem mondanak, de injekciós kezelés kezdő időpontjában megegyeznek.

Azt szeretném kérdezni, hogy – tekintettel aggodalmamra a közvetlen hozzátartozóm állapota miatt – valóban ennyi időnek szükséges eltelnie, mire konkrét terápiát lehet megkezdeni? Biztosan megvan mindennek a folyamata, de laikusként felmerül a kérdés, hogy ennyi idő alatt, ha áttétekről lehet esetleg szó, nem terjed a betegség? Nem túl sok idő ez a műtét óta? Vagy megvan, hogy mennyi lábadozási idő után kezdhető kezelés? Miért a műtét után két hónap elteltével vesznek PSA-t?

Továbbá: tudomásom szerint az injekciós kezelés lezajlása után, – több hónap- kezdik csak a sugárterápiát. Ez rendjén van így?

A megadott számadatokból, kérem szíveskedjenek a betegség stádiumára is rávilágítani, hogy ez pontosan mit jelent? Kezelhető, gyógyítható, túlélhető?

A levélben megadott adatok alapján a műtét során nem sikerült eltávolítani a prosztatarákot teljes egészében, ezt jelzi az, hogy a vágási (metszési, szakszóval reszekciós) felszínt érinti a daganat, illetve a daganat már a prosztatán túl is terjedt (extraprosztatikus terjedés).

A TNM stádium beosztásban (ahol a T a tumor, N a nyirokcsomó, M a metasztázis, vagyis az áttét) a tumorra vonatkozó T3b azt jelenti, hogy a daganat az ondóhólyagot (latinul vesicula seminalis) is beszűrte. A pN1 azt jelenti, hogy rákos sejteket találtak a műtét során eltávolított anyagban látott nyirokcsomó(k)ban is.

A szövettani vizsgálat nem tud nyilatkozni arról, hogy van-e távoli áttét, mert a távoli áttétek (pl. csontokban, tüdőben stb.) diagnózisa nem a szövettani vizsgálat tárgyát képező, műtétileg eltávolított anyagból állítható fel, hanem általában a képalkotó vizsgálatokból (pl. csontizotóp vizsgálat, mellkas röntgen, esetleg különböző testtájak CT vagy MR vizsgálata, stb.)

Ha nincs távoli áttét, akkor a pT3pN1 betegség úgynevezett helyileg előrehaladott folyamat, és III. stádiumnak felel meg. Távoli áttétek esetén IV. stádiumról lehet beszélni.

A Gleason score (Gleason pontszám) a prosztata szövettani vizsgálata alapján felállítható pontszám, amelynek értéke 2-10 közötti, és két szám összege adja ki. A két számot a megvizsgált prosztatarákban leggyakrabban, illetve második leggyakrabban előforduló szövetre adott pontszám alapján határozzák meg. Az 1-es pont azt jelenti, hogy kevéssé rosszindulatú, a normál prosztatára hasonlító daganatszövetről van szó, az 5-ös pontszám azt jelenti, hogy a ráksejtek nagyon eltérnek a normális sejtektől, bizarrak, fokozottabban rosszindulatúak. A levelében lévő 4+3+5 érték így nehezen értelmezhető, a Gleason score például 4+3=7 lehet, de két számjegyből adják össze.

A PSA (prosztata specifikus antigén) vizsgálatot nem érdemes a műtét után közvetlenül elvégezni, mert ez a vizsgálat a prosztatára és nem annyira a prosztatarákra specifikus, és a prosztatán végzett műtét (de még más okból végzett kisebb eszközös vizsgálatok, pl. cisztoszkópia vagyis hólyagtükrözés stb.) is emelheti az értékét, és “álpozitív” eredményt adhat, amikor a magas érték nem a prosztatarák aktivitására utal, hanem pl. a műtéti beavatkozás következtében emelkedik meg, és még nem áll vissza arra a szintre, amit a prosztatarák okozna.

Az onkoteam által javasolt ADT jelentése androgén deprivációs terápia, ami azt jelenti, hogy az androgén (férfihormon) szintet kell csökkenteni a kezelés során. A prosztatarákok jelentős része hormonérzékeny, ezért érdemes ilyen módon kezelni (sajnos a betegség egy időszak, gyakran évek múlva hormonkezelésre ellenállóvá válhat). A helyi (kismedencei) sugárkezelésnek igazából akkor van értelme, ha nincs távoli áttét – mert ez utóbbi esetben elsősorban a hormonkezeléstől várható a betegség lassítása. Emellett a prosztatarák esetén gyakran igazolható csontáttéteknél a biszfoszfonát gyógyszercsoportba tartozó készítményektől várható javulás, illetve a csontáttétes folyamat késleltetése.

A kismedencei sugárkezelésre nem feltétlenül a hormonkezelés befejezése után kerül sor, hanem akár azzal párhuzamosan is, hiszen a hormonkezelést is (ha a prosztatarák hormon érzékeny) hosszabb ideig lehet folytatni.

Általánosságban az mondható, hogy a műtétet és az azt követő lábadozást követően néhány hét múlva szokták megkezdeni a daganatgátló kezelést – ennek főleg akkor van fontossága, ha nincs távoli áttét, illetve a műtét során sikerül eltávolítani a daganatot. Amennyiben nem ez a helyzet, akkor a további néhány hét csúszás általában nem befolyásolja jelentősen a kezelési lehetőségeket és az életkilátásokat.

Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.

Kapcsolódó cikkek:
Prosztatarák

Rák és szexuális élet férfiaknál
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Prosztatarák: életmentő kontrollvizsgálatok
Prosztatarák: az elhízás növeli a kockázatot
Prosztatarák: életet ment a szűrés és nem szégyen
Kemoterápia: módszerek és gyógyszerek
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Ápolási tapasztalatok: a betegek és a sugárkezelés
Sugárkezelés: házi és kórházi praktikák
Sugárkezelés: felkészülni testben és lélekben
Sugárterápia: tumorpusztítás és tüneti kezelések
Onkológiai kislexikon (2.): tumormarkerek

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Prosztatarák, Gleason 3+2
Csontáttét, prosztatarák kezelése
Csontáttétes prosztatarák, PSA kontrollok
Prosztatarák, PSA kontrollok
Prosztatadaganat, műtét és erekció
Csontfájdalom prosztataáttétnél
Csontáttétes rák progressziója
Prosztatarák áttét a csigolyán
Prosztatadaganat: jóindulatú vagy rosszindulatú?
Prosztata, MR vizsgálat
Prosztatarák, derékmelegítő
Prosztatadaganat, félelem a műtéttől
Csontáttétes prosztatarák, PSA
Prosztatarák kezelés megválasztása
Prosztatarák, gleason 4+5
Prosztatarák csontáttét 50 előtt
Prosztatarák csontáttéttel, gyomorban és tüdőn
Prosztata adenocarcinoma kilátások
Korai csontáttét prosztatarákban
Áttétes prosztatadaganat ideje
Csontáttétes prosztatarák, végelgyengülés
Prosztatarák csontáttétek
Prosztatarák besugárzása, beültetett sugárforrás

Prosztatarák Gleason score
Prosztatarák csontáttéttel: évek vagy leépülés?

Prosztatarák, 12 év, csontáttét

Prosztata: PSA és CT kép
Prosztatarák, csontvizsgálat
Prosztata: csontáttét 12 év után
Prosztatavizsgálat, PSA szint
Csontáttétes prosztatarák műtéte
Prosztatarák, bélpanaszok
Prosztatarák PSA szintje
Prosztatarák gyógyszerei
Prosztatarák kezelése
Prosztatagyógyszer: nem kell tovább szedni?
Prosztatarák
Csontáttétes prosztatarák?
Pathológiás dúsulás a csontokban
Prosztatarák és PSA
Prosztatarák drága kezelése?
Rosszindulatú prosztatarák csontáttéttel
Csontáttétes prosztatarák végstádiuma

Előrehaladott prosztatarák
Rosszindulatú prosztatarák
Prosztatarák hasnyálmirigy áttéttel
Prosztatarák csontáttéttel
Áttétek, nagy fájdalmak
Csontáttét fájdalmai
Eredményre várva
Prosztatarák és mellnövekedés
Prosztatarák és elhízás
Prosztatarák 39 évesen
Prosztatarák kezelése

Top