Ritka előfordulás?

2008. 05. 26-i citológiai eredményem HSIL, CIN II. lett, 2008.08.22-i: kif. fokú dyspl. HSIL, CIN III. in situ. Ezt követően 10. 13-án cervix amputation estem át.

Az amputatio szövettani eredménye: “Mikroszkóposan a portio felszínén végig megtartott, részben elvékonyodott nyálkahártyai laphám húzódik. A hám mindenütt típusos, dysplasiát nem mutat. A cervicalis mirigyek jelentős részében tubaris típusú metaplasia látszik, mely típusos megjelenésű. A beküldött anyagban tehát dysplasia nem észlelhető. A megelőző cytológiai lelet és jelen vizsgálat eredményének diszkrepanciája miatt elővettük a megelőző pozitív cytológiai kenetet. Ebben valóban jelentősen atípusosnak mutatkozó kis sejtcsoportok látszanak. Ritkán előfordul, hogy a tubaris metaplasiából a kenetbe került sejtek utánoznak atípusos sejtelemeket. Lehetséges, hogy jelen esetben is ez magyarázza a diszkrepanciát, ez azonban biztonsággal nem állítható.”

Számomra nem túlságosan megnyugtató az a következtetés, hogy talán valamilyen ritka jelenség történik velem. Inkább teljes tanácstalanságot látok a leírtakban. Mit tegyek?

A HSIL rövidítés azt jelenti hogy high grade squamosus intraepithelialis laesio, vagyis magas elfajulási fokú, pikkelyes jellegű a hámban lévő elváltozás. A CIN a cervicalis (méhnyaki) intraepithelialis (hámban lévő) neoplasia (rosszindulatú daganat).

A HSIL és a CIN III jelentős sejtelfajulást jelez, rosszindulatú daganatot valószínűsít a méhnyak területén, ezért került sor Önnél a méhnyaki műtétre. A méhnyaki szövet részletes szövettani feldolgozása alapján a rosszindulatú daganat diagnózisát szerencsére nem lehetett alátámasztani, holott az esetek túlnyomó többségében egy CIN III HSIL méhnyak citológiai eredmény után valamilyen kiterjedtségű rosszindulatú daganatot találnak a méhszáj részletes szöveti feldolgozása során.

Mivel a korábbi citológiai (tehát nem szövettani, azaz annál kevésbé megbízható) lelet súlyosabb folyamatot sugallt, ezért a korábbi citológiai (a méhnyak területéről levált sejteket tartalmazó) mintákat is elővették, és a később végzett méhnyaki műtét ismeretében újra értékelték. Tekintettel arra, hogy a leírtak valóban némiképp ellentmondanak egymásnak, feltehetően orvosa kontroll nőgyógyászati vizsgálatokra fogja visszarendelni, és rendszeresen ellenőrizni, még akkor is, ha a szövettani lelet alapján kicsi az esélye, hogy valamilyen rosszindulatú folyamat állna a háttérben.

Kapcsolódó cikkek:
Méhnyakszűrés
Méhnyakrák
Méhtestrák
Nőket veszélyeztető rákok
Védőoltás a méhnyakrák ellen
Vírusból méhnyakrák: oltás kinek, hol, mennyiért?
Méhnyakrák: hogyan pusztít a HPV? (video)
Több rákbetegségért is vírusok a felelősek

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Méhnyakrák, HPV, szexuális kapcsolatok
P3-as kismama
P3 és terhesség
P4-es kismama
Méhszájseb, P4-es eredmény
Méhnyakszűrés, P4-es eredmény
Nőgyógyászati félelmek
P3 és HPV 19 évesen
Öröklődő méhnyakrák?
Hogyan tovább?
Méhnyakrák és szexualitás 2.
Gyötrődő kismama
Méhnyakszűrés, P3, idegkimerülés
Méhnyakszűrés, nem múló méhszájseb
Méhnyakrák: hüvelyszárasság a műtét után
Méhnyakszűrés eredmény: P3
Aggodalom a HPV miatt
Örökölhető-e a HPV?
Szemölcs, orális szex és torokrák

Top