Szigmabél daganat (jelige: sigmabél tumor)

A következőben kérném szíves véleményét és tanácsát: Édesapám 57 éves, a héten volt időszakos véres széklet, alhasi enyhe fájdalom és fogyás miatt colonoskópián. Tünetei októberben jelentkeztek először.

Sajnos a lelet az anustól 18 cm-re egy 5 cm-es tumort igazolt, a sigmabélben 18-tól 13 cm-ig. Fekélyes foltokkal, körülötte körülírt oedemával. Természetesen biopsia. (3 db) Ma voltak hasi UH-n, ami a májon pici mm-es foltokat igazolt, szóródva. (Kismedence UH-val nem vizsgálható.) 2009 májusában negatív volt a hasi UH-ja. Az orvosa nem tudta kijelenteni, hogy áttét-e vagy nem, azt mondta, majd a műtétkor kiderül. Ma megkapták a szövettant, ami sajnos a rosszindulatú sejtek jelenlétét igazolta a vastagbél biopsia mintáiban. 26-án megy komplett hasi CT-re, majd február 9-én műtét.

El vagyok keseredve. Édesapám nem dohányzik, nem fogyaszt nagy mennyiségű alkoholt, étrendjében a zöldség, hús, gyümölcs szerepel.

Ön szerint milyen prognózisa lehet a fenti történetnek, ill. Ön szerint indokolt lehet-e a műtét sürgetése? Amennyiben igazolódik a máj áttétes érintettsége, milyen kezelés jön szóba, ami a legjobb prognózist adhatja?

Az, hogy áttét van-e a májon, nemcsak a műtét során derülhet ki, hiszen a máj vonatkozásában a CT valószínűleg pontosabb információkat fog adni, mint a most elvégzett hasi UH vizsgálat.

Amennyiben áttét igazolódna a májon, a sebészek vérző daganat esetében akkor is a bélen lévő folyamat eltávolítása mellett szoktak dönteni, annak ellenére, hogy a műtét eredményeként nem lesz tumormentes a beteg szervezete. Ha áttétet valószínűsítenek a májon, akkor a CT eredménye befolyásolhatja a műtétet is, például azt, hogy az áttétek száma, elhelyezkedése alapján szóba jöhet-e ezek eltávolítása, illetve ezt a vastagbélrák műtétjével együtt érdemes végezni vagy másik időpontban, esetleg kemoterápiás kezelés után.

A prognózis jelentős mértékben függ attól, van-e áttét a szervezetben vagy nincs. Amennyiben a májon nincs áttét, akkor különösen fontos lesz a műtéti anyag szövettani feldolgozási lelete, amely megmondhatja, hogy helyileg mennyire terjedt a bélben a daganat, áttétesek-e a környéki nyirokcsomók. Májáttét esetén is ezeknek az adatoknak az ismeretében lehet szükség műtét utáni, kb. fél éves, többféle gyógyszert tartalmazó kombinált kemoterápiás (citosztatikus) kezelésre.

Kapcsolódó cikkek:
Vastagbélrák és végbélrák

Rettegett hányinger: hogy kerülhetjük el?
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Vastagbélrák: túl sok a halálos áldozat
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Vastag- és végbélrák: a tumort veszik célba
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Vastagbélrák kontroll
Vastagbélrák tumormarker

Vastagbélrák: hányás, hasmenés a kezelések után
Vastagbélrák, májáttétek kioperálása
Vastagbélműtét, magas tumormarker
Vastagbélrák, folyamatos fájdalmak
Végbélrák: rosszul sikerült sztóma?
Végbélrák: sztóma és biopszia
Végbélrák utókezelése
Áttétes végbélrákos beteg
Kérdés vastagbélrákról
Áttétes vastagbélrák
Gyorsan növő vastagbélrák műtéte
Vastagbélrák biológiai terápiája
Vastagbélrák gyógyszeres kezelése
Vastagbéldaganat és sztóma
Bélelzáródás veszélyei
Vastagbélrák: lejárt az idő?
Sztóma után állandósult hasmenés
Sztómazárás után
Bajok a visszahelyezett végbéllel
Vastagbéldaganat és stoma: elrontott műtét?
Záróizom ingerület
Vastagbélrák a családban
Vastagbélrák terápiája

Top