Most olvastam a szűrés fontosságáról, ezzel kapcsolatban szeretném elmondani a velem történteket. 2007-ben háziorvost váltottam, mert a régi elment nyugdíjba. Az új orvos megvizsgált és elküldött a tüdőgondozóba, ahol közölték velem, hogy tüdőgyulladásom van. Antibiotikumot javasoltak és egy hét múlva kellett kontrollra mennem. Újabb röntgen, majd közölte az orvos, hogy kisebb a folt, ezért még szedjem a gyógyszert és két hét múlva menjek vissza. Ekkor újra röntgeneztek és
közölték velem, hogy egészséges vagyok.
Mivel közben elkezdtem köhögni, három hét múlva visszamentem a háziorvoshoz, aki egy másik tüdőgondozóba utalt, ahol az első röntgenfelvételen egy 6×8 centiméteres foltot találtak a tüdőmön. Két nap múlva megtükröztek, és a leleten ezt olvastam: TUMOR. Azóta megműtöttek, kaptam kemoterápiát, sugárkezelést. Ez év júniusában a nyakamon egy nyirokcsomóban találtak áttétet, ezzel kezelnek. Pillanatnyilag kemoterápiás kezelésben részesülök. Ennyit a szűrővizsgálatokról. Lehet, hogy ezt orvosa válogatja ki mennyire lelkiismeretes vagy felületessen látja el a munkáját.
A szűrések során olyan betegségeket keresnek, amelyek még nem adnak klinikai tünetet. A szűrés „értékét” a fals pozitív vagy fals negatív (álpozitív-álnegatív) eredmények arányát sokféle tényező befolyásolja: az alkalmazott módszer megfelelősége, a szűrésnél alkalmazott eszköz, géppark „érzékenysége” olyan értelemben, hogy „meglássa” a szűrni tervezett betegséget. Természetesen vannak humán (emberi) tényezők is, ide tartozik a leletezést végző egészségügyi személyzet szakmai tapasztalata, az egyes szűrővizsgálatokra fordítható idő mennyisége.
Számos szűrővizsgálat esetében úgynevezett kettős leletezés történik, vagyis két szakember egymástól függetlenül értékeli az elkészült felvételeket. Még ezzel a módszerrel sem lehet ugyanakkor egy betegséget 100 százalékos biztonsággal kiemelni. A képalkotó vizsgálatokon (például röntgenvizsgálaton) alapuló szűrővizsgálatoknál jó eredménynek számít a 90-95 százalék közötti betegségfelismerés.
A tüdőszűrésen egyébként még jelenleg is elsősorban a TBC (tüdőgümőkór) szűrésére szolgáló módszerrel végzik a vizsgálatot, a tüdő rosszindulatú daganatait csak bizonyos méret felett lehet észrevenni a szokásos tüdőszűrő felvételeken.
Az Ön esetében ugyanakkor nem igazán szűrővizsgálatról volt szó, még akkor sem, ha az első röntgenfelvételek tüdőgondozóban készültek: Önnél nem panaszmentes állapotban történtek a vizsgálatok, hiszen háziorvosa valószínűleg hallott valamit a tüdeje felett, ami miatt a tüdőgondozóba irányította. A panaszok kivizsgálása is több lépcsőben történik, hiszen nem lehet minden köhögő felnőtt és gyermek betegnél rögtön hörgőtükrözést csinálni, csak ha az egyéb vizsgálatok alapján felmerül a daganat gyanúja.
Gyakran a tüdődaganat egy nagyobb hörgőág teljes vagy részleges lezárásával hajlamosíthat tüdőgyulladás kialakulására, s a tüdőgyulladásra jellemző árnyék elfedheti a kicsiny daganatot. Ugyanakkor, ha a beteg panaszai nem szűnnek, ismétlődően tüdőgyulladásra jellemző röntgenkép jelenik meg, az alkalmazott antibiotikus kezelésre nem tűnik el vagy visszatér a tüdőgyulladásra jellemző árnyék a tüdőn, már indokolt lehet a háttérben valamilyen daganatra gondolni és tükrözést végezni.
Kapcsolódó cikkek:
Tüdőrák
Szűrővizsgálatok
Mire jó a tüdőszűrés?
Kezelés nélkül mit sem ér a szűrés
Nem megyünk orvoshoz, mert félünk a betegségtől
A light cigi is erős méreg
Szűrések: legyen büntethető a mulasztás?
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Tüdőfolt antibiotikum kezelés után
Felismerni a tüdőrákot
Tüdőszűrés: lehet ez más mint rák?
Tüdőszűrés lelete
Foltok a tüdőkön
Utólagos tüdőszűrés
Tüdőszűrés külföldieknek
Tüdőrák mint derült égből a villámcsapás
Köhögés, árnyék a tüdőn
Residualis góc a tüdőben
Tüdő CT felvétel
Mellkas CT: residualis góc
Mellkas CT lelete
Tüdődiagnózis
