Édesapám már hónapok óta főleg napközben időnként feltűnően erősen köhög. Kb. 2 hete elment egy-két vizsgálatra, amelyek eredményeként a héten volt CT-n is, ahol megállapították, hogy van valami a tüdején. Ha jól értettem, nem benne, hanem rajta.
Tudni kell, hogy december környékén lehetséges, hogy volt valami komolyabb baja, esetleg tüdőgyulladás, de ezt nem lehet biztosra mondani. Nem is biztos, hogy lehet kapcsolat a kettő között. 2 éve nem dolgozik, azóta nem jár tüdőszűrőre. Addig minden évben kellett menni. Tehát igazából azt sem lehet pontosan tudni, hogy mióta van, és szerintem most erre az elváltozásra koncentrálnak és nem is vagyok benne biztos, hogy egyértelműen köze van-e a köhögéshez, vagy sem.
A lényeg, hogy a jövő héten kellene kedden mennie katéterezésre, mivel szövetmintát akarnának venni. Ezzel kapcsolatban vannak személyes rossz tapasztalataink is, ezért érthető, hogy nem akarunk belemenni a dologba. Annyit már tudunk, hogy nem műthető, mert elég közel vannak bizonyos erek (4cm×11cm×4cm legnagyobb kiterjedésű).
Én úgy gondolom, az első dolog az lenne, hogy ki kellene deríteni, hogy jó vagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó. Az érdekelne, hogy van-e a katéterezésen kívül más lehetőség is ennek megállapítására? Olvastam tumormarkerek vizsgálatáról. Ezzel lehet ilyesmit nagy bizonyossággal diagnosztizálni?
Ezt követően mindenképpen valami alternatív kezelésben gondolkodunk. Olvastunk Dr. Dávid Tamásról többek között. Ilyesmiben gondolkodunk, főleg hogy nem műthető dologról van szó.
Teljes mértékben egyetértünk Önnel, hogy diagnosztizálni kell, hogy mi az a „valami”, ami a CT vizsgálat során ábrázolódott a tüdő területén.
Feltételezzük, hogy valamit félreértettek a tervezett vizsgálattal kapcsolatban és nem „katéterezésről”, hanem bronchoszkópos, vagyis endoszkóppal, a testbe – jelen esetben a tüdőbe – vezethető eszközzel végzett vizsgálatról van szó. Amennyiben a 4x11x4 cm-es, tehát meglehetősen nagy elváltozás alapján egyéb betegségek között felmerült a tüdőrák lehetősége is, akkor a hörgőtükrözés, más néven bronchoszkópia az a vizsgálat, amely várhatóan a legkevesebb kockázattal és kellemetlenséggel biztosíthatja a betegség diagnózisának felállításához, majd a hatékony kezelési terv meghatározásához szükséges szövettani mintavételt. Első lépésként ez szükséges ahhoz, hogy ki lehessen deríteni, jó vagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó. (Az elváltozás elhelyezkedésétől függően, amennyiben a hörgőtükrözés során nem lehetett szövettani mintát venni, kívülről is meg lehet bizonyos esetekben szúrni ezt a gócot, de ekkor gyakoribbak a szövődmények.)
A tumormarker vizsgálatok bizonyos rákos betegségeknél elég jó segítséget adnak a diagnózis felállításához, de a tüdőrák esetében nincs olyan tumormarker, amelynek megemelkedése kifejezetten erre a betegségre utalna. Egyébként is önmagában a tumormarker vizsgálat eredménye alapján egy szövettanilag még alá nem támasztott folyamatnál nem lehet biztosan kimondani a rosszindulatú betegség diagnózisát, mivel a tumormarkerként értékelt anyagok normálisan is előfordulnak/termelődnek az emberi szervezetben, s nemcsak daganatos folyamatok esetén emelkedhet meg a szintjük.
A szövettani lelet ismeretében lehet eldönteni, hogy milyen kezelésre van szükség, illetve lehetőség. Amennyiben nem műthető a daganat, akkor is van lehetőség általában onkológiai kezelésre, kemoterápiára, úgynevezett célzott kezelésekre, bizonyos esetekben sugárterápiára. Amennyiben tüdőrák (vagy másmilyen rosszindulatú daganat tüdőáttétje) igazolódik, az orvosok (onkológus, tüdőgyógyász, sugárterapeuta) igyekeznek az édesapja betegsége szempontjából leghatékonyabb kezelést javasolni, annak érdekében hogy lassítsák a daganat növekedését, késleltessék azt, hogy más szervekben is áttétek alakuljanak ki. Ezeket a terápiás döntéseket a rendelkezésre álló több ezer betegen végzett, statisztikailag pontosan elemzett klinikai vizsgálatok (más szóval gyógyszervizsgálatok) eredményei alapján hozzák meg.
Sajnos a ma alternatívnak nevezett készítményekről általánosságban elmondható, hogy ezek a bizonyító erejű vizsgálatok esetükben nem történtek meg, tehát nem tudjuk, hogy milyen típusú, milyen stádiumban lévő rákos betegnek lehetne úgy adni, hogy attól a túlélési idő javulását, az áttétek megjelenésének gátlását vagy ennek késleltetését lehessen várni.
Kapcsolódó cikkek:
Tüdőrák
Mire jó a tüdőszűrés?
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Sugárterpia a tumorok ellen
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Egyes tüdődaganatokban is hatásos az érgátlás
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Alternatív kezelések: miért nem foglalunk állást?
Veszélyesek lehetnek a csodaszerek
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Tüdődaganat tünet nélkül
Tüdőrák: hogyan tovább?
Nem kaphatok kezelést?
Tüdőrák: áttét a szívburkon
Tüdőrák, agyi áttét
Áttétes tüdőrák: romló koncentráció
Tüdőrák és magatartászavar
Dohányzás, kissejtes tüdőrák
Hirtelen áttétes tüdőrák?
Tüdőműtét és kemoterápia
Reménytelen tüdőrák?
Tüdőrák mint derült égből a villámcsapás
Gyorsan kifejlődő tüdőáttét?
Kissejtes tüdőrák 2.
Kissejtes tüdőrák
Halálos cigaretta
