Édesanyám (64 éves) hasi fájdalmakkal került be a kórházba. Ott azt mondták, hogy vastagbél gyulladás. Egy hétig kezelték antibiotikummal, de nemhogy javult volna, hanem fokozatosabban rosszabbul lett, már az ágyról sem bírt leszállni. Ekkor megműtötték, kivettek a vastag- és végbélből is egy szakaszt, és sztómát képeztek.

Kiderült, hogy a mája is meg van kicsit nagyobbodva. Műtét után fel sem ébresztették, mert rossz volt az állapota (közel 20 éve vannak vérnyomás és szívproblémái). Intenzív osztályra került. Másfél hétig ott volt. Osztályra kerülés előtt kiderült, hogy a belső varrat elengedett. Ekkor megint meg kellett műteni. Ez már egy rövidebb műtét volt. Orvosa szerint belül nem látott gennyesedést, sem elváltozást, csak a varrat engedett el. Egy hét múlva megint elengedett a varrat egy másik helyen, ekkor szintén meg kellett műteni. Az utolsó két műtétnél nem volt probléma az altatásból, felébresztették és jól volt. Orvosa azt mondta, hogy vitamin- és fehérjehiány miatt nem gyógyul a vágás.

Tegnap megkaptuk a szövettan eredményét, ami pozitív lett: rosszindulatú vastagbéldaganat és a nyirokcsomókban is volt áttét, 12-ből 6-ban. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy addig a sebészetről nem engedik ki, amíg a vágás be nem gyógyul (még mindig váladékozik). Ezután menni kell majd az onkológiára és meglátják, hogy adnak-e kemoterápiás kezelést vagy mi lesz a következő lépés, mert nem tudják, a szíve hogy fogja bírni.

Félünk, hogy mivel így is gyenge a kemoterápia még jobban legyengítené. Azt hozzáteszem, hogy az ő édesapja is ebben a betegségben halt meg 15 évvel ezelőtt. A kérdésem az lenne, hogy milyenek az esélyei a gyógyulásra? Mivel tudnánk elősegíteni a felépülését? Ön mit mond a nagy dózisú C vitaminról?