Tavaly ősszel jelentkeztek édesapámnál az első tünetek. Kivizsgálásokra járt, majd októberben megműtötték rosszindulatú vastagbéldaganattal. Mindent megtett, megtettünk a gyógyulásáért.
Sose dohányzott, nem ivott, kiegyensúlyozottan élt és táplálkozott, optimista beállítottságú volt, nem volt stresszes. A betegség mégis legyőzte. Karácsony előtt egy hónappal elvesztettük 52 évesen.
Apukám édesanyja szintén nagyon fiatalon, 50 évesen halt meg, ugyanebben a betegségben.
20 éves vagyok, a tragédia feldolgozása nagyon nehezen megy, és sokszor megfogalmazódik bennem a kérdés: vajon rám is ugyanez vár? Az esély rá mindenesetre nagy, főleg, hogy én nem örököltem apukám optimista hozzáállását a dolgokhoz.
Nőgyógyászati vizsgálatokra rendszeresen járok, és nem tudom, hogy esetleg bélvizsgálatok is javasoltak lennének-e, és ha igen milyenek?
Időszakonként, megfelelő diéta mellett elvégzett széklet-vér vizsgálatok elvégzésére van lehetőség. Szűrésként colonoscopos (vastagbél tükrözéses) vizsgálatot ilyen fiatal életkorban nem végeznek, kivéve, ha az édesapja és a nagymamája vastagbél betegsége hátterében valamilyen genetikailag öröklődő megbetegedés szerepelt (pl. familiaris poliposis nevű, a bélben tucatjával, százával megjelenő polipokkal járó betegség; ennél a betegségnél a polipok úgynevezett rákmegelőző állapotnak tekinthetők).
A szakirodalomban és külföldi irányelvekben van arra példa, hogy amennyiben halmozottan vastagbél, illetve végbél daganat fordul elő a családi kórtörténetben, s ez a hozzátartozót relatíve fiatal életkorában (50 évesen vagy korábban) érintette, akkor 40 éves kor körül történhet egy vastabél tükrözés, és az ekkor esetlegesen észlelt polip(ok)at eltávolítják, szövettanilag feldolgozzák. Az ekkor észlelt colonoscopos kép és szövettani lelet ismeretében kontroll béltükrözéses vizsgálatokra kerülhet sor.
A gyomor-bél rendszer tükrözéses vizsgálatára akkor is szükség lehet, ha ezt a beteg panaszai (véres vagy fekete széklet), vagy a székletmintában laboratóriumi vizsgálat során észlelt vérzés indokolja. Ilyen panaszok esetén késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni, hogy elindíthassa a szükséges kivizsgálást.
Levelében kitért arra is, hogy édesapja nem dohányzott, nem ivott, kiegyensúlyozottan táplálkozott. Ezek valóban fontos tényezők abban, hogy csökkenteni lehessen a vastagbél és végbélrákok kialakulásának kockázatát.
Táplálkozási szempontból több, nagy esetszámú vizsgálatokban azt találták, hogy a magas rosttartalmú étkezés mellett csökken a vastagbél adenomák és a vastagbél rosszindulatú daganatok kialakulása, vöröshús rendszeres fogyasztásánál pedig némiképp növekszik. Más vizsgálatok ezt a különbséget, ezt a „védő hatást” a végbélrákoknál (vagyis a bélrendszer utolsó kb. 20 cm-es szakaszán kialakuló rosszindulító daganatoknál) nem észlelték.
Egyes kutatások alapján a táplálékban lévő zsírnak (elsősorban állati zsírnak), valamint az elhízásnak is lehet szerepe a vastag- és végbélrákok kialakulásában. A dohányzó, illetve az alkoholt rendszeresen fogyasztó betegek körében is magasabb a vastagbéldaganat előfordulása, mint a nemdohányzók és alkoholt nem fogyasztók között.
