Vastagbélre vonatkozóan szeretném tudni, hogy ha már csak a betegség kialakulásakor szerzünk tudomást arról, hogy betegek vagyunk, mik az esélyek? Ha valaki nem akar szűrővizsgálatra menni, utólag viszont kiderül, hogy mégis beteg lett, van-e esély a gyógyulásra?
Vastagbélrák esetében, amikor a betegség kiderül, az esélyek szempontjából fontos, hogy a betegség csak a belet és/vagy a környező nyirokcsomókat is érinti-e, esetleg távoli szervekbe (máj, tüdő) is ad-e áttétet? Amennyiben csak a belet és/vagy a környező (úgynevezett regionális) nyirokcsomókat érinti a daganat, jók az esélyek a gyógyulásra.
Sajnos a tapasztalatok szerint a vastagbelet érintő daganatok felfedezésekor már mintegy a betegek felénél áttétek is kialakultak. Értelemszerűen, minél több szervben és minél nagyobb számú áttét van, annál kisebb az esély a gyógyulásra.
Ugyanakkor éppen a vastagbél daganata az a rosszindulatú betegség, ahol az elmúlt évtizedben egyre inkább létjogosultságot nyert az áttétek műtéti eltávolítása: amennyiben például csak néhány, műthető helyen lévő májáttét van, az utóbbi évek tudományos adatai alapján a kombinált kemoterápiás és műtéti kezeléssel az ilyen áttétes betegek közel negyedénél-harmadánál is elérhető az 5 éves túlélés. A mellkassebészet fejlődésével, amennyiben azonos oldali tüdőben, egymáshoz közel csak néhány áttét van, ezek sebészi eltávolítására is sor kerülhet.
