Édesapámat vastagbélrákkal műtötték jó 1 éve, akkor néhány (ha jól tudom) helyi nyirokcsomó áttéttel. Ezután fél év kemoterápia, majd helyreállító műtét (előtte sztóma volt) következett, ami jól sikerült, és a kapcsolódó szövettani vizsgálat negatív volt (bár arról nincs információm, hogy pontosan mit vizsgáltak).
A mostani kontroll CT vizsgálat a hasi területeken nem jelzett problémát, de sajnos foltot mutatott ki az egyik tüdőben, amiről még nem tudják biztosan, hogy micsoda, ezért 2 hónap múlva megismételt CT vizsgálatot javasoltak.
2 kérdésem lenne: az egyik, hogy mennyire gyakori, hogy a vastagbélrák több mint egy évvel a primer tumor eltávolítása után, helyi kiújulás nélkül képez áttétet a tüdőre? Vagy valószínűbb, hogy másról van szó (pl. tüdőrák, vagy valami nem rosszindulatú elváltozás)?
A másik, hogy mivel a túlélési időt (esetleges gyógyulást) illetően néhány hónap is sokat számíthat, nem lenne-e érdemes PET-CT vizsgálatra elmenni, ha arra korábban adódik lehetőség?
Egy CT lelet értékelésekor fontos tudni, hogy korábban arról a területről történt-e CT? Amennyiben igen, a korábbi és a mostani vizsgálat azonos gépen történt-e vagy különböző felbontási képességű gépeken. Kiegészítő információt adhat a tumormarker (CEA) vizsgálat eredménye is, ami ha korábban normális volt és most emelkedett, valószínűsítheti az áttétes szóródást.
Amennyiben a tüdőben látott góc elég nagy, és mellkassebész úgy gondolja, meg lehet kísérelni belőle a szövettani mintavételt, ha felmerül áttét lehetősége. A PET CT lehet kiegészítő vizsgálat, de nagyon kicsi gócoknál gyakran ez sem diagnosztikus értékű, vagyis nem biztos, hogy ad plusz információt. A kivizsgálást koordináló orvos, onkológus döntheti el, van-e lehetőség társadalombiztosítás által finanszírozott PET CT vizsgálatra kérvényt benyújtani.
Nem ritka, hogy egy évvel a daganateltávolító műtét és a kemoterápia után annak ellenére áttét jelentkezzen, hogy a műtét utáni kemoterápiás kezeléseket – főleg ha a környéki nyirokcsomókban is benne volt a daganat áttéte – azért adják, hogy mérsékeljék a kiújulás kockázatát. A ma rendelkezésre álló kombinált citosztatikus, műtét utáni kemoterápiás kezelési lehetőségekkel vastagbélrákban jelentősen lehetett javítani a betegeknél a kiújulásig eltelt időt, illetve az 5 év múlva még daganatmentes betegek arányát, ugyanakkor minden betegnél nem lehet megakadályozni a rákos sejtek szóródását és az áttétek megjelenését.
Amennyiben a tüdőben daganat igazolódna, nagyobb a valószínűsége, hogy ez a vastagbélrák áttéte, minthogy elsődleges tüdőrák jelent volna meg „második primer tumorként.” Ezt a kérdést csak egy szövettani vizsgálat tudja eldönteni nagy biztonsággal.
Kapcsolódó cikkek:
Vastag- és végbélrák
Tüdőrák
Vastagbélrák: túl sok a halálos áldozat
Béltükrözés: a gyógyítás alapja a diagnózis
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Vastag- és végbélrák: a tumort veszik célba
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Vastagbélrák 4 év után tüdőáttéttel
Végbélrák és tüdőáttét
Vastagbélrák gyógyulási esélyek
Vastagbélrákos édesanya
Áttétes végbélrákos beteg
Áttétes vastagbélrák
Vastagbélrák, majd agydaganat
Megvastagodott falú vastagbél
Vastagbélrák prevenció
Halmozódó bélrák a családban
Béltükrözés és a CT veszélyei
Tumormarker 21 évesen
Bélrák kockázata
Vastagbélrák a családban
Bélrákok kockázata
Kérdés vastagbélrákról
Gyorsan növő vastagbélrák műtéte
Vastagbélrák terápiája
Vastagbélrák gyógyszeres kezelése
Vastagbélrák: lejárt az idő?
