Édesapámnak rosszindulatú vastagbéldaganata volt, melyet megműtöttek, stomás lett. Kemoterápiára jár még mindig, most lesz neki a 15. kezelés.
Folyamatosan küldik CT-re. Az első CT-n találtak 5 db kisebb nodulust a tüdőben, amiből az egyik 7 mm-es. Valamint vesetágulatot találtak nála. Itt egyértelműen nem tudják eldönteni, hogy ez a tüdő nodulus secunder folyamat vagy régi folyamatok maradványai. (Sok tüdőgyulladása volt.)
Második CT-n a 7 mm-es nodulus 5 mm-es lett és azt írják, hogy ezek a nodulusok inkább régi folyamatok eredményei. Harmadik CT-n nincs változás az előzőhöz képest. Negyedik CT-n az 5 mm-es nodulus megint 7 mm-es lett, eltűnt a vesetágulat. Amúgy édesapám jól érzi magát, nyár óta 12 kg-ot hízott, jó étvágya van. Rengeteg vitamint szed, Avemart + Preventa vizet iszik.
Az lenne a kérdésem, hogy ezek a nodulusok vajon áttétek vagy régi folyamatok eredményei? Most, hogy megint 7 mm-es lett a nodulus, aggodalomra ad okot? Rosszabbodott az állapota? Valamint a vesetágulat mindenféle kezelés nélkül eltűnhet?
A tüdőben lévő nodulusokról, vagyis kicsiny gócocskákról, ahogyan levelében a CT leletek vonatkozó részeit is idézte, nem lehet biztonsággal eldönteni, hogy áttétekről vagy valamilyen régi folyamatról van-e szó. A mai modern CT gépek már egész kis elváltozásokat is képesek kimutatni, pl. a tüdőn is, ugyanakkor ezekről nem mindig lehet a CT képen felvett alakzatuk alapján eldönteni, hogy daganatra jellemzőek-e.
Amennyiben egy góc mérete változik 5-7 mm között, arról sem lehet még biztosan azt mondani, hogy ez rosszabbodást jelent. Tudni kell, hogy a CT felvétel készítése során 6-8 mm-es szeletekbe „vágják” képileg az emberi testet. Nem elképzelhetetlen, hogy egy egyébként változatlan méretű gömb alakú formának az álló emberhez viszonyítva vízszintes metszésvonalába hol egy-két mm-el kisebb, hol nagyobb átmérőjű metszete esik bele.
A vesetágulat oka többféle lehet. Egyik ok lehet például a kismedencében lévő daganatos folyamat. Amennyiben a kezelések hatására ez a kismedencei daganat megkisebbedett, akkor a vizeletelfolyás gátlása mérséklődhetett, és a vesetágulat javulhatott.
Levele alapján nem világos számunkra, pontosan miért került sor a sztoma felhelyezésére. Lehet sztomát kialakítani ideiglenesen, úgynevezett tehermentesítés érdekében, a végbéldaganat eltávolítása után. Végleges sztóma elhelyezésére is többféle okból kerülhet sor, de leginkább két esetben történik ilyen. Az egyik esetben a végbél daganatos folyamatának eltávolítása után alakítanak ki végleges sztómát, amikor a daganat teljes eltávolítása reményében szükség van a záróizom (szakszóval ánusz-gyűrű) eltávolítására is. A másik eset, amikor valami miatt a daganatot nem lehet sebészileg eltávolítani, s a széklet útjának biztosítására, a daganat „bennhagyása” mellett hoznak létre sztómát.
Édesapja állapotának változását illetően pontosabb felvilágosítást a kezelőorvostól kaphatnak, aki részletesebben ismeri a laboreredményeket (pl. tumormarker eredményeket, vesefunkciós értékeket) is.
Kapcsolódó cikkek:
Vastagbélrák és végbélrák
A vastagbélrák és a végbéldaganat stádiumai
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
EGFR: célzottan gátolják a rákos sejtburjánzást
Új esély a daganatterápiában: az EGFR-gátlás
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Végbélrák műtét, sztóma, vérző seb
Sztóma, váladékozás
Vastagbél daganat: végleges sztóma?
Vastagbélrák, sztómakérdés
Vastagbéldaganat, sztómazárás időzítése
Vastagbéldaganat és sztóma
Sztóma után állandósult hasmenés
Sztómazárás után
Bajok a visszahelyezett végbéllel
Vastagbéldaganat és stoma: elrontott műtét?
Záróizom ingerület
