Myeloma multiplexes beteg vagyok, és autológ csontvelő transzplantáció előtt állok. Már megvolt az őssejtgyűjtésem.
Kérem, szíveskedjék részletesebb tájékoztatást adni a honlapjukon szereplő alábbi mondat tartalmáról:
„leggyakoribb fertőzésekkel szemben létező védőoltások alkalmazása hasznos lehet az orvos által megadott időszakban, de élő kórokozót tartalmazó vakcina használata veszélyes lehet.”
Az idézett mondat a honlapjukon (rakgyogyitas.hu) található, ha ráklikkelünk a myeloma multiplexre. Úgy tudom, hogy az influenza elleni oltás élő vakcinás. Szeretném megkérdezni, hogy a pneumococcus és a meningococcus oltások is veszélyesek lehetnek-e, és miben áll ez a veszély?
Általánosságban az mondható, hogy a különféle rosszindulatú daganatos betegségben szenvedőknél a védőoltások beadásával kapcsolatban a daganatos betegséget kezelő orvos véleményét kell kikérni, aki ismeri az adott beteget, annak betegségét, betegségének aktivitását, azt, hogy a rosszindulatú betegség illetve a beteg kezelése hogyan befolyásolja/befolyásolhatja a beteg immunrendszerét, immunológiai válaszadó képességét.
A kemoterápiás kezelés és csontvelő transzplantáció miatti immunszuppresszió miatt a betegek immunrendszerének válaszkészsége csökkent.
Emiatt fokozottan esendőek fertőzésekkel szemben és ugyanakkor az oltóanyagokra adott immunválaszuk is alulmarad az egészséges emberekhez képest, vagyis az oltás beadásának ellenére nem alakul ki megfelelő védettség az immunszupprimált (immunkárosodott) betegben az ellen a betegség ellen, amely miatt az oltást kapta a beteg. Nehéz védetté tenni egy immunsérült embert sikeresen.
Oltási szakértők szerint egy kezelés alatt lévő beteg esetében gyakran a környezetét kell oltani, hogy a körülötte levőek ne közvetítsenek felé fertőzéseket.
A kezelés befejezése után, avagy a fenntartó kezelés alatt a beteg oltása is elkezdhető (a környezet oltásának folytatása mellett)
A myeloma multiplexben szenvedő betegeknél gyakori a lép működésének csökkenése (szakszóval hyposplenia) – a betegeknél a lép működése az alapbetegség és a kezelés folytán károsodhat, ami az úgynevezett tokos baktériumok szempontjából jelenthet veszélyt.
Ilyen tokos baktérium például a pneumococcus, meningococcus (melyekre levelében rákérdezett) illetve a haemophilus. A tokos baktériumok elleni oltóanyagok egyike sem tartalmaz élő kórokozót.
A tokos baktérium fertőzés gyakorta másodlagos fertőzés (infekció) az influenza fertőzés mellett, s emiatt a betegek influenza elleni védelme fontos a súlyos influenza és a társfertőzés miatt.
Levelében kérdezte, hogy az influenza elleni oltóanyagok „élő vakcinásak-e”? Az influenza oltóanyagokkal kapcsolatban az mondható el, hogy az európai forgalomban és hazai forgalomban lévő influenza elleni oltóanyagok egyike sem tartalmaz élő, gyengített kórokozót.
Ennek ismerete azért fontos, mert élő, gyengített vírust tartalmazó oltóanyagot immunológiailag sérült egyéneknek nem szoktak adni. Az influenza oltóanyagok nem tartalmaznak élő kórokozót, hanem pl. a vírus burkát, vagy burok részét tartalmazzák, vagyis olyan fehérjerészeket, amelyek a vírus immuntulajdonságát hordozzák (szakszóval ezeket split és subunit vakcináknak is nevezik), így váltanak ki ellenanyagválaszt és eredményeznek az oltás kapcsán az adott kórokozó ellen védettséget.
Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.
Kapcsolódó cikkek:
Plazmasejtes daganat: myeloma multiplex
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Korábbi kérdések és válaszok a Myeloma Multiplexről:
Myeloma multiplex
Myeloma multiplex kilátásai
Myeloma multiplex és tea
Myeloma multiplex: leszázalékolás
Myeloma multiplex lelete
Allogén transzplantáció-kockázat
Hatástalan fájdalomcsillapítás
Donorra várva
