Én nagyon kétségbe vagyok már esve, mint minden daganatos persze, de ez már túlmutat azon a kétségbeesésen. 2009-ben diagnosztizáltak nálam végbélrákot, amit meg is műtöttek, stómát is kaptam. Azután következett 12 kemó, amely a PET-CT szerint eredményes volt, mivel semmit nem látott a szervezetemben. Később MRI vizsgálat mutatott a májban áttéteket, az onkológusom szerint azért nem lehet még műteni, mert 2 lebenyben is található. Most újra kaptam eddig 4 kemoterápiát, de annyira nem bírom a kemót, hogy rendesen idegrohamot kapok amikor menni kell, végig hányom a kezelést, most már olyan szinten van gyomorégésem, hogy a nyelőcsövem is fáj, pedig szedem a savgátlókat. Egyszerűen nem bírom.
Most lesz kész a CT eredmény, még nem tudjuk milyen lett. Hallottam erről az un. kras vizsgálati módszerrel a szövettanból megállapított vizsgálatról, hogy milyen tulajdonságai vannak ennek a ráktípusnak, amely bennem uralkodik, és célzott gyógyszeres terápiát lehetne alkalmazni, amely csak a rákot rombolja, és az egészséges szöveteket nem.
Egyszerűen sehol nem találok olyan megoldást, hogy problémámmal ide és ide tudnék menni, vagy fordulni. Hogyan induljak el ennek a célzott molekuláris terápiának az alkalmazását megtudni egyáltalán, hogy esetemben alkalmazható-e? Hol tudnák ezt a vizsgálatot nekem egyáltalán kivitelezni? Szeretném, ha tudnának nekem ebben segíteni, várom mielőbbi válaszukat.
A K-ras egy onkogén, vagyis onkológiai betegségekben aktív gén. Ennek két változatát különítik el: a nem mutáns K-ras és a mutáns K-ras. A nem mutáns K-ras-t hívják vad típusúnak is. Ennek azért van jelentősége, mert az áttétes vastagbélrák és végbélrák kezelésében is használt bizonyos terápia (a daganatok növekedési receptorait blokkoló, EGFR-gátló kezelés) alkalmazásának feltétele, hogy a K-ras ne mutáns, hanem vad típusú legyen a daganatban – mivel a klinikai vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy ebben az esetben tud a terápia hatékony lenni a betegek nagyobb arányánál. Ha a K-ras génnél mutáció áll fenn (vagyis a genetika állomány a normálistól eltérő), akkor a betegség nem reagál, tehát nem érdemes az adott kezelést alkalmazni.
Azt is érdemes ugyanakkor tudni, hogy az úgynevezett célzott terápiákat általában nem önmagukban alkalmazzák, hanem legtöbbször bizonyos kemoterápiás szerekkel együtt, azokat kiegészítve, mert így igazolták a hatékonyságukat. A célzott terápiáknak is lehetnek mellékhatásaik, igaz általában más típusúak, mint a hagyományos kemoterápiáknak.
Ugyanakkor vannak olyan célzott terápiák is, amelyeknek nem feltétele a k-ras vizsgálat „vad” eredménye. Leveléből nem derül ki, hogy most, a májáttétek megjelenése után milyen kezelést kapott, de lehet, hogy már az a kombináció is tartalmazott célzott terápiát (pl. érfejlődést gátló kezelést) a kemoterápia mellett.
A célzott terápiákat ugyanúgy az onkológiai centrumokban alkalmazzák, mint a hagyományos kemoterápiás kezeléseket, s azokat megfelelő orvosi indoklás mellett a társadalombiztosítás finanszírozza. A célzott onkológiai terápiákat tehát nem úgy kell elképzelni, hogy azok egy teljesen más ellátóhelyen zajló kezelések: a célzott daganatellenes terápiás készítmények részei lehetnek a daganatos betegek számára összeállított gyógyszer-kombinációknak.
A kezelőorvosától érdeklődhet, hogy K-ras vizsgálat történt-e és milyen eredményt mutatott, mint ahogy azt is vele beszélheti meg, hogy a mostani CT után az eddigi kezelés folytatása javasolható orvosilag, vagy másfajta kombinációra érdemes váltani. A kezelőorvos tud arról is felvilágosítást adni, hogy Önnél esetleg történt-e már célzott kezelés, illetve erre milyen lehetőségek adottak. Ha ezt követően is bizonytalan, esetleg szóba jöhet az is, hogy a lakhelyéhez közel lévő másik onkológiai centrumban az összes leletével, eredményével konzíliumot (másodvéleményt) kér.
Bár a kemoterápiák okozhatnak erős hányást, leveléből az sejthető, hogy a kétségbeesése, szorongása („idegrohama”) fokozhatja a hányingereket, hányást. Régóta ismert tény, az onkológiákon általános tapasztalat, hogy a mellékhatások erősségét pszichés tényezők is befolyásolják. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a hányinger, a hányás nem lehet a kezeléssel összefüggő mellékhatás, inkább azt, hogy a tüneteket súlyosbíthatja a beteg szorongása. Ezt a szakirodalom anticipátoros hányásnak írja le, aminek a lényege, hogy a korábbi rossz tapasztalatok miatt a betegnek már akkor hányingere van, illetve hányni kezd, amikor „meglátja a kórházkaput” – tehát még nem is kapott semmit, amitől hányhatna, mégis jelentkeznek a tünetek.
Utóbbi jelenség miatt lehetséges, hogy nem elegendő a kezelésekkel adható hányáscsillapítók alkalmazása, hanem pszichológiai téren is lépni kell. Ma már sok onkológiai osztályon dolgozik onkopszichológiában jártas szakember, esetleg az ő segítségét is igénybe véve, jobban bírhatja a kezeléseket.
Javasoljuk, hogy olvassa át a kérdéseire alább kigyűjtött cikkeinket is.
Kapcsolódó cikkek:
Rettegett hányinger: hogyan kerülhetjük el?
A kemoterápiás kezelés mellékhatásai
Vastagbélrák és végbélrák
KRAS vizsgálat a hatékonyabb kezelésekért
EGFR: célzottan gátolják a rákos sejtburjánzást
Új esély a daganatterápiában: az EGFR-gátlás
A vastagbélrák és a végbéldaganat stádiumai
Vastagbélrák és végbélrák: különbségek a gyógyításban
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Áttétes végbélrák nagy fájdalmai
Végbélrák és áttétek
Végbélrák kiújulása nyirokcsomókban
Végbélrák: rosszul sikerült sztóma?
Végbélrák: sztóma és biopszia
Végbélrák utókezelése
Áttétes végbélrákos beteg
Kérdés vastagbélrákról
Áttétes vastagbélrák
Gyorsan növő vastagbélrák műtéte
Vastagbélrák biológiai terápiája
Vastagbélrák gyógyszeres kezelése
Vastagbéldaganat és sztóma
Bélelzáródás veszélyei
Vastagbélrák: lejárt az idő?
Sztóma után állandósult hasmenés
Sztómazárás után
Bajok a visszahelyezett végbéllel
Vastagbéldaganat és stoma: elrontott műtét?
Záróizom ingerület
Vastagbélrák a családban
Vastagbélrák terápiája
Csontáttétes végbélrák