Ez a szövettani lelet valószínűleg egy tükrözés során vett biopszia lelete, hiszen nem tartalmaz daganatméretet, környéki nyirokcsomókra vonatkozó információkat, amit például egy bélműtétet követően értékelt leletek tartalmaznak. A diagnózisban a végbél rosszindulatú daganatát határozzák meg – valószínűleg a szövettani értékelést végző orvos tudta, hogy pontosan a végbél (rectum) és nem a vastagbél (colon) területéről csípték le az anyagot. Itt jóindulatú adenomás részlet mellett találtak rosszindulatú daganatszövetet. A grade 2 a daganat szövettani rosszindulatúságának foka, a 2-es azt jelenti, hogy ez egy közepesen rosszindulatú daganat.

Ebből az információból ugyanakkor még nagyon kevés mondható a betegség kiterjedtségéről, várható kezelésekről. Amennyiben valóban a végbél területén helyezkedik el a daganat, a kezelés meghatározásához tudni kell, hogy milyen „magasságban”, vagyis milyen távolságban a végbélnyílástól.

Tudni kellene azt is, hogy a végbéltől távoli szervekben (pl. máj, tüdő, stb.), van-e áttét (metasztázis). Ha nincs, és valóban a végbélben, annak is inkább az alsóbb részein van a daganat, akkor ismerni kellene a kismedencei helyzetet, hogy vannak-e daganatosnak tűnő nyirokcsomók az elsődleges végbélrák környezetében. Mindezen tények ismerete befolyásolja azt, hogy műthető-e a folyamat (vagyis eltávolítható-e annak reményével, hogy a szervezetben nincs máshol áttét). Ha a teljes gyógyulás reményével nem operálható a daganat, akkor is lehet szükség műtétre, például fenyegető bélelzáródás, illetve vérzés esetén.

Mindez befolyásolja azt is, hogy szükséges-e anus-prae-t készíteni a műtét során, vagyis kiszájaztatni a belet a hasfalra, akár átmenetileg, akár véglegesen. A végleges kiszájaztatás is kétféle okkal történhet. Egyik indok lehet, hogy egy megoperálhatatlan daganatos folyamat mellett tartósan biztosítani lehessen a bélsár távozását. Emellett előfordulhat az is, hogy egy megoperálható folyamat mellett a daganat teljes eltávolításának érdekében el kell távolítani a végbélnyílást is műtétileg.

A fentebbi vizsgálatok eredménye befolyásolja azt is, hogy például egy műtétileg eltávolítható folyamat mellett a műtét előtt szükség van-e 5 hetes sugárkezelésre (legtöbbször kemoterápiával kiegészítve), vagyis szakszóval neoadjuváns kezelésre, amelynek a jobb műtéti eredmények, illetve a későbbi helyi kiújulás kockázatának mérséklése a célja (ami végbélrákoknál jellemzően előfordulhat).

Kapcsolódó cikkek:
Vastagbélrák és végbélrák
KRAS vizsgálat a hatékonyabb kezelésekért
EGFR: célzottan gátolják a rákos sejtburjánzást
Új esély a daganatterápiában: az EGFR-gátlás
A vastagbélrák és a végbéldaganat stádiumai
Vastagbélrák és végbélrák: különbségek a gyógyításban
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Rettegett hányinger: hogyan kerülhetjük el?
A kemoterápiás kezelés mellékhatásai

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Végbélrák májáttét: kras vizsgálat, célzott terápia
Májáttétes végbélrák CT vizsgálata
Áttétes végbélrák nagy fájdalmai
Végbélrák és áttétek
Végbélrák kiújulása nyirokcsomókban
Végbélrák: rosszul sikerült sztóma?
Végbélrák: sztóma és biopszia
Végbélrák utókezelése
Áttétes végbélrákos beteg
Kérdés vastagbélrákról
Áttétes vastagbélrák
Gyorsan növő vastagbélrák műtéte
Vastagbélrák biológiai terápiája
Vastagbélrák gyógyszeres kezelése
Vastagbéldaganat és sztóma
Bélelzáródás veszélyei
Vastagbélrák: lejárt az idő?
Sztóma után állandósult hasmenés
Sztómazárás után
Bajok a visszahelyezett végbéllel
Vastagbéldaganat és stoma: elrontott műtét?
Záróizom ingerület
Vastagbélrák a családban
Vastagbélrák terápiája
Csontáttétes végbélrák