28 éves fiatalember vagyok, 4 éves korom óta hypertonia miatt gyógyszeres kezelés alatt állok, illetve a szegedi klinikán kivizsgáltak és vesearteria szegmentalis szűkülete derült ki.
2006. január vese UH: a jobb vese nagysága a normál értékhatár alatt marad, a bal vese normális nagyságú. A jobb vese corticalisa a proximalis harmadban kissé elkeskenyedett, de echohenitása szabályos. A bal vese nagysága és szerkezete szabályos. Üregrendszeri tágulat egyik oldalon sem ábrázolódik. A jobb vese felső pólusa felett egy kb. 44 mm nagyságú echoszegény képlet látható. Az a. renalis eredését egyik oldalon sem sikerült látótérbe hozni. Mindkét vese artériás és vénás keringése megtartott. Az ábrázolható valamennyi segmentalis artériában jelenleg szabályos jellegű keringés észlelhető, a korai csúcssystole mindenhol látható. Az RI érték átlag 62%
Ez után CT következett, sajnos a 2006-os leletet nem találom, de eltérést nem láttak.
2011. március vese UH: a jobb vese kisebb a normálisnál, 86x39x40 mm-es, a felső harmadban a parenchyma jelenleg is keskenyebb, a középső és alsó harmadban szabályos. A bal vese 124x53x44 mm, a parenchyma vastagsága, reflektivitása szabályos. Kő, üregrendszeri tágulat egyik vesében sem látható. A vesék artériás és vénás áramlása megtartott. Az artériás Doppler-görbe mindenütt szabályos, korai systolés csúcs mindenütt megfigyelhető. Az RI index mindenütt 60-65% között van. A jobb vese felső pólusánál a korábbi vizsgálatnál már leírt körülírt echoszegény képlet jelenleg is megfigyelhető, nagysága kissé növekedett, jelenleg 50 mm legnagyobb átmérőjű. Ez lehet hypertonizált veseparenchyma vagy mellékvese adenoma. Vélemény: jelenleg signifikáns mértékű arteria szűkületre utaló eltérés nem igazolható.
2011. május, laboreredményeim, két értéket kivéve jónak mondhatók. A két érték: Kreatinin:198, eGFR: 35,39.
2011. június, nativ és kontrasztos hasi CT vizsgálat: máj normális nagyságú, benne körülírt kórós densitasú képlet kontrasztanyag adás után sem látható. A lép enyhén nagyobb, a hilusi harántátmérője 55 mm, homogen. A mellékvesék nem nagyobbak. Pancreas és vesék normális nagyságúak, szabályos szerkezetűek. Kórosan megnagyobbodott nyirokcsomó nem látható. Vélemény: enyhe fokú splenomegalia.
Belgyógyász szakorvosom MRI vizsgálaton gondolkodott, majd elvetette, szeptemberre ismételt laborvizsgálatra, UH-ra rendelt vissza.
Panaszom: vesetájéki fájdalom, tompa nyomás.
A vizsgálati eredmények nem nyugtattak meg, hisz van valami, amiről nem tudni mi az, én örültem volna egy MRI-nek, úgy tudom pontosabb eredményt ad. Az eGFR érték szintén nyugtalanít, úgy tudom ez a vesefunkció mutatója, ami az én esetemben nagyon alacsony. Ilyen eGFR értéknél mi a teendő?
A fenti leletek tekintetében kérem hozzáértő véleményét, amelyet előre is nagyon köszönök!
Valóban a szérum kreatinin és az eGFR kóros értéket mutat: a kreatinin magas, az eGFR alacsony, vagyis vesebetegségre, a vese csökkent működésére utal.
A GFR jelentése glomerulus filtrációs ráta. Az „e” betű a rövidítés előtt az angol estimated szóra utal, vagyis itt becsült glomerulus filtrációs rátáról van szól. Ezeknek a leleteknek a személyre szabott értékelésénél fontos lenne ismerni a korábbi értékeket is.
A leletekből nem derül ki pontosan, hogy a normálisnál kisebb jobb vese feletti képlet mi lehet, de egyáltalán nem biztos, hogy az MR vizsgálat pontosabb eredményt hozna. Ez a képlet alig növekszik (2006 és 2011 között csak pár mm-t), ezért nagyon csekély a valószínűsége, hogy ez rosszindulatú daganat lenne. Valószínű, hogy a lassú növekedés miatt véleményezte úgy az Ön orvosa, hogy elegendő a pár hónap múlva végzett ultrahang kontroll.
Kapcsolódó cikkek:
A radiológusok valóban a vesénkbe látnak
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…
Veserák: célzott terápiák a jobbulásért
Veserákok
Veserákban is hatásos az érgátló terápia