A köztudatban a rákbetegséggel összekapcsolódik a halálfélelem, s ez azoknak is megnehezítheti a mindennapjait, akiknek eredményes a terápiájuk, és sikeresen visszahúzódott vagy eltűnt a daganat a szervezetükből. Noha a különböző eredetű daganatoknál eltérő a kockázat, a tumor kiújulása megtörténhet. Személyiségtől függően a betegek egy része súlyos szorongásként éli meg azt, hogy Démoklész kardja lebeg a feje felett. A félelem ugyanakkor legyőzhető, ha ” bármilyen furcsán hangzik is ” sikerül megtanulni harmóniában együtt élni a rákbetegséggel.
– A haláltól való félelem a betegség teljes folyamatában hol eltűnik, hol visszatér. Így van ez akkor is, amikor valaki a gyógyulás útjára lép. Ennek oka az, hogy a daganatos betegséggel való szembesülés megrázó trauma, amely tudatosítja a múlandóság valóságát, s ez a valóság önmagában is szorongást keltő – mondja Rohánszky Magdolna, a Magyar Pszichoonkológiai Társaság elnöke.
A rosszindulatú daganatos betegségre jellemző kiszámíthatatlanság és bizonytalanság, valamint az éntudat és önértékelés változása lelkileg és érzelmileg egyaránt megterhelő. A rákbetegség kiújulásától való félelmet a pszichológusok Démoklész-szindrómának nevezik: a páciensek mindennapjaik során szorongást élnek meg, úgy érezve, hogy a betegség mint Démoklész kardja lebeg felettük, és bármikor lesújthat.
Amint az orvostudomány fejlődésével a betegségek egyre inkább kézben tarthatók, egyre több olyan ember van, akinek meg kell tanulnia hosszú távon együtt élni a betegségével.
Hinni kell az egészségben
– A páciensnek újra hinnie kell abban, hogy biztonságban van, s rendeznie kell a saját egészségével való kapcsolatát. Gyakori például, hogy a betegekben olyan banális tünetek, mint a megfázás, a fejfájás, a gyomorrontás, a néhány napig tartó köhögés vagy szédülés is halálfélelmet váltanak ki. Ennek oka megérthető, hiszen valószínűleg kezdetekben a rákbetegségük is olyan panaszokkal jelentkezett, amelyeknek nem tulajdonítottak először nagy jelentőséget. A betegség megélése után pedig immár bármilyen testi tünet alkalmas lehet arra, hogy úgy érezzék, a rettegett kór kiújult, ezáltal újból átéljék a betegséghez társult félelmet – fogalmaz Rohánszky Magdolna.
A pszichológus hangsúlyozza: a betegségből az életbe való visszatérés egy tanulási folyamat, amely során például el kell sajátítani azt a képességet és attitűdöt, hogy a páciens a panaszt vagy tünetet megfelelően kezelje, tudva, hogy a gyógyulás, vagy az állapot stabilizálódása után „közönséges” betegségek is megjelenhetnek az életében.
A szakember leszögezi: nem a panaszok elbagatellizálásáról van szó. Ha indokolt, azonnal szakemberhez kell fordulni ahelyett, hogy a szorongás, a félelem keserítse meg a mindennapokat. Ha a beteg még kezelés alatt áll, akkor a tünetek lehetnek a kezelések mellékhatásai, ilyenkor a kezelőorvossal való konzultálás minél előbb meg kell ejteni. Más esetben a tünetektől függően, néhány napon belül érdemes erre sort keríteni, ha a panaszok nem rendeződnek. Megfelelő információ birtokában a szorongás csökken, s ha lassan is, de Démoklész kardja is „halványodik”.
Praktikák a szorongás leküzdésére
– Nem könnyű, de meg kell tanulni értékükön kezelni a tüneteket. Volt olyan páciensünk, akin a soron következő kontrollvizsgálatok előtti napokban olyan mértékű félelem és pánik lett úrrá, hogy érzelmi zaklatottsága lett az oka a rosszullétének. Az orvosok körében közismert tény, hogy akár a gyógyítás eredményessége is múlhat azon, ki miként áll hozzá betegségéhez, milyen a megküzdés típusa. A szorongás rengeteg energiát emészt fel: klinikai tanulmányok is kimutatták, hogy a szorongó, túlzottan aggódó betegek életminősége rosszabb, mint a betegséghez hatékonyabban alkalmazkodni képes társaiké – fogalmaz Rohánszky Magdolna.
Számos egyszerű gyakorlat létezik, amely segíthet a mindennapokban a szorongás leküzdésében, a belső egyensúly helyreállításában. Segíthet a relaxáció, a meditáció, a negatív gondolatok tudatos legyőzése, az élet újrarendezése.
Akiknek az életét megkeseríti az állandó szorongás, annak érdemes felkeresnie egy szakembert, onkopszichológust, aki személyre szabott tanáccsal és feszültségcsökkentő módszerek tanításával hozzá tud járulni ahhoz, hogy a félelemérzet csökkenjen, illetve kontrollálhatóvá váljon.
– A negatív gondolatok legyőzése nem egyenlő az önáltatással. Nem szabad eltagadni azt, hogy van létjogosultsága a betegség kiújulásával foglalkozó gondolatoknak. Ugyanakkor azt kell elérni, hogy az egészséges gyanakvás fenntartása mellett ne a félelem uralja a mindennapokat – szögezi le Rohánszky Magdolna.
Kapcsolódó cikkek:
Feszültségkezelő tréning rákbetegeknek
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
