Egy szervátültetés óriási megterhelést jelent a szervezet számára, s még azok esetében is többszörösére növeli a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, akiknél semmiféle tumor nem ismert. Annak érdekében ugyanis, hogy az új szervet befogadja a szervezet, s nehogy idegen szövetként kilökje magából, korlátozni kell az immunrendszer működését. Ezzel pedig többszörösére nő a daganatos sejtburjánzás – például bőrrák, limfóma, szarkóma kialakulásának – veszélye. Ha pedig már van egy áttétes betegség a szervezetben, akkor borítékolható: az immunrendszer leállításával párhuzamosan a ráksejtek osztódási sebessége felgyorsulna, s a daganatos folyamat nagyon rövid idő alatt végzetessé válna. Még ha egy gyógyult daganatos betegnek van szüksége évek múlva a ráktól független ok miatt transzplantációra, akkor is alaposan mérlegelni kell, hogy a szervátültetés elmaradása vagy maga a szervátültetés jelenti-e a nagyobb kockázatot.

Egyes nem áttétes daganatos betegségeknél viszont felmerülhet, hogy a szervátültetés gyógyulást hozhat. Ez a helyzet némely nagyon ritka szívdaganatnál, illetve az elsődleges májrák egyes – elsősorban gyermekkorban, fiatalkorban előforduló – eseteiben, ha a tumor kezdeti stádiumú és a beteg számos más kritériumnak is megfelel. A vastagbélrákból kiinduló májáttét és a májból kiinduló májrák két, egymástól alapjaiban különböző betegség. Egy kezdeti májráknál lehet esély arra, hogy a ráksejtek a májból még nem terjedtek tovább, viszont májáttét esetén a daganatsejtek a vastagbél területéről a vérrel vagy a nyirokrendszeren keresztül jutottak el a májba, azaz már máshol is jelen lehetnek (elpusztításukat, kordában tartásukat a kemoterápia és a célzott onkológiai kezelések szolgálják).

Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról

Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!