Számos fejlődő országban az életszínvonal emelkedését várják a következő évtizedekben, ám mindennek ára van, például a rossz táplálkozáshoz, kevés mozgáshoz és más rossz szokásokhoz köthető rákok növekvő számában – állapította meg a jelentés, amelyet az MTI cikke idéz. Ilyen ráktípus például az emlő-, a prosztata- és a vastagbélrák.

„Sok magas jövedelmű országban a rák már most is vezető haláloknak számít, és várhatóan a világ minden régiójában a megbetegedések és a halálozás vezető oka lesz az elkövetkező évtizedekben” – összegezte Freddie Bray, az IARC munkatársa.

A tanulmány az első, amelyben azt tekintették át, hogy a rákos esetek jelenlegi és jövőbeli aránya miként változhat a gazdagabb és a szegényebb országokban. Az országok besorolásához az ENSZ emberi fejlettségi indexét (Human Development Index, HDI) használták.

Kutatásukban úgy találták, hogy a szegényebb országokban magas a fertőzésekhez köthető ráktípusok, például a méhnyak-, a máj- és a gyomorrák, valamint a Kaposi-szarkóma aránya. Ezzel szemben a gazdagabb országokban több a dohányzással, az elhízással és az étrenddel kapcsolatos rákos eset.

A kutatók becslése szerint 2030-ra az olyan közepes jövedelmű országokban, mint Kína, India és egyes afrikai országok, 78 százalékkal emelkedhet a rákos esetek száma. A kevésbé fejlett országokban ugyaneddig az időpontig 93 százalékos növekedést prognosztizálnak a szakemberek.

A Lancet Oncology című szakfolyóirat legfrissebb számában nyilvánosságra hozott tanulmány szerzői a GLOBOCAN elnevezésű adatbázist használták fel, amely 184 ország 2008-as évre vonatkozó rákos megbetegedési és halálozási statisztikáit tartalmazza.

Kapcsolódó cikkek:
Milyen élete van a rák túlélőinek?
Daganatos betegek helyzete Európában
Az emberek fele rákbeteg lesz?
Mennyien küzdenek a rákkal Európában?
Gyógyszerfejlesztés: küzdelem az idővel
A legfőbb rákellenes eredmények 2011-ben
Nemzetközi összefogás a rákkutatásért
Megéri meggyógyítani a rákbetegeket