„A társadalmi helyzet már azt befolyásolja, hogy ki lesz mellrákos. Életvitelük miatt ebből a szempontból a tehetősebbek vannak hátrányban” – idézi dr. Nagykálnai Tamás onkológus főorvost az Origo hírportál cikke. A mellrák kialakulásának kockázatát ugyanis igazoltan növelik a fogamzásgátló tabletták, a hormonpótló kezelések (például egy mesterséges megtermékenyítés során vagy menopauza után), valamint a 40 év utáni gyermekvállalás.

Másrészt viszont a daganat kialakulása függ az életmódtól is – az egészségtudatos életvitel pedig az iskolázottság függvénye. Igazoltan csökkenti a mellrák esélyét a zsírban szegény, zöldségben-gyümölcsben gazdag étrend, valamint a rendszeres mozgás. Növeli viszont a betegség kockázatát az elhízás: a statisztikák szerint az, akinek jelenlegi súlya a 18 éves korihoz képest több mint 10-20 kilóval nagyobb (pontosabban a testtömegindexe 30 fölött van), annál a mellrák kialakulásának kockázata akár 40 százalékkal is magasabb lehet, mint aki csak 2-3 kilót szedett fel az érettségi óta eltelt évtizedekben.

A legmagasabb státuszúak nem érnek rá szűrésre járni

Hogy milyen stádiumban kerül felfedezésre egy daganat, szintén függ a társadalmi helyzettől. Ma Magyarországon a 45 és 65 év közötti nőknek kétévente van lehetőségük ingyenes mellrákszűrésen részt venni. „Ismert, hogy a legmagasabb társadalmi réteghez tartozók, a vállalkozók, vezetők kisebb arányban jelennek meg a szűréseken. Ők azok, akiknek nincs idejük sorban állni, és egyébként is mindenkinél mindent jobban tudnak” – mondja dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke, a Semmelweis Egyetem (SE) Népegészségtani Intézetének professor emeritusa. „A tapasztalataim szerint kevés a pedagógus és az egészségügyi dolgozó is a szűrésen” – teszi hozzá dr. Dank Magdolna, a SE I. Belgyógyászati Klinika Onkológiai részlegének docense. A tanárok valószínűleg azért maradnak távol, mert nehéz megoldaniuk a hiányzást az iskolából, az egészségügyben dolgozókban pedig él valamiféle sebezhetetlenségérzés.

Nem meglepő módon a hátrányos helyzetűek is kis arányban vesznek részt a szűréseken, például Baranyában. A szűrés ugyanis a jövőre irányuló cselekvés. Aki viszont élete aktuális nyomasztó problémáival van elfoglalva, attól – mivel nincsenek tünetei és panaszai – távol áll, hogy olyan vizsgálaton vegyen részt, amelynek haszna nem most, hanem csak egy távoli jövőben mutatkozik meg – derül ki több nemzetközi egészségszociológiai felmérésből.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal adatai szerint 2012-ben a mellrákszűrésre behívott nők 46,8 százaléka jelent meg a szűréseken. A legmagasabb részvételi arány Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyét jellemezte (69 százalék), de 60 százalék feletti volt Vas megyében is. Hagyományosan magas a részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, rendkívül alacsony viszont Pest megyében (23 százalék), Baranyában (29 százalék), Somogyban (33 százalék) és Budapesten (38 százalék).

Egyre több a várandósság alatti emlőrákos eset

„A családi állapot is befolyásolja, hogy milyen stádiumban fedezik fel a daganatot. A családos, boldog szexuális életet élő nő sokkal jobban figyel az egészségére, a teste változásaira, mint egy egyedülálló, megözvegyült, elvált vagy elhagyott asszony” – mondja Nagykálnai Tamás.

Mivel a 45 év alattiakra a népegészségügyi (ingyenes) mellrákszűrés nem terjed ki, náluk a daganatot gyakran későbbi stádiumban fedezik fel. Hiába táplálkozik valaki egészségtudatosan, vagy mozog sokat, az érettségire kapott mellimplantátum például gátolja a daganat korai felfedezését. „A praxisomban egyre több olyan fiatal nővel találkozom, akiknél a daganatra a várandósság alatt derül fény. A mell várandósság alatti természetes változásai miatt sokan későn veszik észre az elváltozást” – mondja Dank Magdolna.

Mekkora az esély a túlélésre?

„Szerencsére ma már inkább korai stádiumú mellrákesetekkel találkozunk, de ritkán azért akadnak nagyon előrehaladott esetek is. Pedig egy negyedik stádiumú mellrák esetében a gyógyulási esély szinte nulla, még nagyon modern gyógyszerekkel is legfeljebb 10-20 százalék” – mondja Nagykálnai Tamás.

Ha a betegséget az első stádiumban fedezik fel, az ötéves túlélési esély 90, a második stádiumban 70, a harmadikban 30 százalék. Ám nemcsak a stádium számít, hanem maga a mellrák típusa is. „Fiatal nők esetében például gyakrabban találkozunk agresszívabb daganattal: ezek a nem hormonérzékeny mellráktípusok gyorsabban terjednek, hamarabb ellenállóbbá válnak a különféle gyógyszerekre. Az idősebb nőkre jellemző hormonérzékeny mellráktípusok kevésbé agresszívak” – mondja Nagykálnai Tamás.

A szűk keresztmetszet a sugárterápia

Az, hogy a pozitív szűrési eredménytől számítva mikor jut el valaki a végleges kezelésig, azaz a sebészi beavatkozásig, kemoterápiáig, sugárterápiáig, ugyancsak erősen függ a társadalmi helyzettől. Aki meg tudja magának engedi a magánvizsgálatokat, előbb jut a műtőasztalra.

„A vidéki és a fővárosi centrumokban a gyógyszerekhez való hozzáférés – a nagy értékű gyógyszerek központi elosztása miatt – azonosnak mondható. A kemoterápiás kezelésre nincs várólista. A 21 onkológiai centrum közül azonban csak 13 rendelkezik sugárforrással is, így vannak betegek, akiknek többet kell utazniuk, hogy a komplex kezelést igénybe vehessék. Komoly gondot jelent viszont a szakemberek elvándorlása, hiszen az onkológiai ellátás sokszakmás, az aneszteziológushiány, a patológushiány, a radiológuselvándorlás mind kihatással van a daganatos betegek ellátására” – mondja Dank Magdolna.

„A legmodernebb, kifejezetten az adott ráktípusra kifejlesztett gyógyszerek nagyon drágák. Szerencsére egyre többen vannak azonban, akik hogy ha lecsúsznak a társadalombiztosítás által támogatott keretről, akkor maguk kifizetik az akár havi másfél millió forintos kezelést. Bár egyre többen vannak, sajnos még mindig kevesen” – mondja Simon Tamás.

„A gyógyulást egyértelműen segíti az iskolázottság, mivel ez segít abban, hogy valaki hogyan használja az interneten elérhető információt, megért-e külföldi oldalakat is. Főleg a betegeknek szánt oldalakra gondolok, ezek elsősorban angol és német nyelven tartalmaznak hasznos információkat, ahol a betegek megosztják egymással a tapasztalatokat, vagy részletes betegtájékoztatók olvashatók. Ez persze veszélyes is lehet, ha valaki válogatás nélkül mindent elolvas, és nincs olyan szakember, akivel ezt megbeszélhetné” – mondja Dank Magdolna.

A „csodaszerektől” főleg a legszegényebbek remélik a gyógyulást

„Nem szeretem az alternatív terápia elnevezést, mert azt sugallja, mintha alternatívája lenne a hagyományos kezelésnek. Sokkal pontosabb komplementer, azaz kiegészítő kezelésnek nevezni őket, amelyek a hagyományos terápia után segíthetik a gyógyulást” – mondja Simon Tamás. „Nagyon fontos azonban, hogy ezeket a kezeléseket is beszélje meg a beteg az orvossal. A csapból is az antioxidánsok rákmegelőző hatása folyik, de egy kemoterápia alatt például kifejezetten káros nagy dózisban antioxidánsokat szedni, mert a kezelés ellen dolgozik” – mondja Nagykálnai Tamás.

„A statisztikák szerint a magasabb státuszú fizikai dolgozók azok, akik a különféle csodás gyógyulást ígérő, de biztonságossági szempontból egyáltalán nem vizsgált szerek fő vásárlói. Ők azok, akik elsősorban a tévéből tájékozódnak, ahol ezeknek a szereknek a reklámjaival találkoznak, orvost viszont ritkábban szólaltatnak meg” – mondja a Rákellenes Liga elnöke.

„Én is úgy vélem, ha feltérképeznénk, hogy a neten ‘meggyógyulást’ hirdetőknél mennyi pénzt hagy a lakosság, különösen a rossz anyagi körülmények között élők, tetemes összegre derülne fény. Ők azok, akik viszont a jó minőségű táplálékra keveset áldoznak” – mondja Dank Magdolna.

Melyek a mellrák tünetei?

„Miközben a médiában a csodakezelések teret kapnak, a mellrák tüneteiről – a visszahúzódó mellbimbóról, a bimbóudvar ekcémaszerű elváltozásáról – ritkábban beszélnek. Pedig, ha ezek a tünetek ismertek lennének, akkor valószínűleg kisebb eséllyel találkoznék olyan beteggel, aki ekcémának hiszi az elváltozást, és paradicsommal, krumplival kezeli a mellét” – teszi hozzá a doktornő.

Akárcsak a betegség felfedezése, a gyógyulás is nagyban függ a családi helyzettől is. „A legveszélyeztetettebbek az egyedül élők, vagy akiket a család a betegségben magára hagy, sajnos ilyet is gyakran látunk. Ugyancsak számít a munkahely támogatása. A Rákligán belül van klubunk 30 év alatti betegeknek is, náluk egyértelműen látszik, hogy rengeteg erőt ad, ha a munkahely rugalmas, támogatja a gyógyulást, és a betegnek a gyógykezelés alatt nem az állása elvesztésén kell szorongania” – hívja fel a figyelmet Simon Tamás.

Kapcsolódó cikkek:
A mammográfiának köszönhetem, hogy a családommal lehetek