Amint az a Medical Online összefoglalójából kiderül, a keringési betegségek után a rosszindulatú daganatok jelentik a második leggyakoribb halálokot az Európai Unióban: 2006-ban összesen 554 ezer nő és 698 ezer férfi halálát okozta. Évente 3,2 millió európainál diagnosztizálják a kórt; legtöbbjük emlő-, kolorektális vagy tüdőrákban betegszik meg. A rosszindulatú daganat jelentette teher azonban nem egyenlően oszlik meg az unió tagállamai között.

Lesújtó adatok

A Nemzetközi Rákkutató Intézet (International Agency for Research on Cancer – IARC) előfordulási gyakoriságra és halálozásra vonatkozó becslései alapján 2006-ban az EU-ban 331 ezer nő betegedett meg emlőrákban és 90 ezren haltak meg ennek következtében, míg a 36,5 ezer méhnyakrákos nő közül 15 ezren nem gyógyultak fel. Kolorektális rákot körülbelül 140 ezer nő és 170 ezer férfi esetében diagnosztizáltak. A becsült adatok szerint a nők körében az ebből származó halálesetek száma 68 ezerre, a férfiaknál pedig 78 ezerre tehető. Az EU-ban együttesen minden második új megbetegedés (47 százalék) e daganattípusok egyike, és háromból egy rákbeteg nő (32 százalék) ezek valamelyikében hal meg. A férfiaknál jelenleg nyolc megbetegedésből egyet (13 százalék) és kilenc halálesetből egyet (11 százalék) kolorektális rák okoz.

Az IARC jelentése arra is rávilágít, hogy a daganatos betegségek előfordulási gyakorisága és halálozási aránya az EU egyes államaiban igen jelentős eltéréseket mutat. Így például az emlőrák előfordulási aránya Belgiumban a legmagasabb, halálozási aránya pedig Dániában. Az emlőrák kapcsán a legalacsonyabb előfordulási gyakoriságot Romániában mérték, a legalacsonyabb halálozási arányt pedig Spanyolországból jelentették.

Különösen egyenetlen a betegség eloszlása a méhnyakrák esetében: Romániában a legmagasabb az előfordulási gyakoriság és a halálozási arány, mindkét érték Finnországban a legalacsonyabb. Ez a típusú daganatos megbetegedés és az ennek tulajdonítható halálozás aránya az unióhoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országokban egy kivételével kiemelkedően magas.

A kolorektális rák előfordulási gyakorisága Magyarországon a legnagyobb, és a halálozási arány is itt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb értékeket Görögország tudhatja magáénak.

Összefogás a megelőzésért

Az Európai Unió még 2003-ban elfogadott rákszűrésre vonatkozó ajánlásában kötelezettséget vállalt a megfelelő emlőrák-, méhnyakrák- és vastagbélrákszűrés biztosítására. Az unió nemrégiben publikált jelentése szerint a tagállamok komoly erőfeszítései ellenére még hosszú az út az ajánlás teljes körű megvalósításáig. Azoknak, akiknek a számára ajánlott lenne a szűrővizsgálat, csak némileg kevesebb mint a felét sikerült bevonni; ráadásul a vizsgálatoknak mindössze 41 százalékát végzik az előírásban foglaltaknak megfelelő szűrővizsgálati programok részeként.

Androulla Vassiliou, az EU egészségügyi biztosa hangsúlyozza: a népegészségügyi programokat folytatni kell, főleg egy pénzügyileg bizonytalan időszakban, hiszen a döntéshelyzetben lévő egészségpolitikusoknak nem szabad megfeledkezniük arról a tényről, hogy a daganatos megbetegedések terheinek minimalizálására a leghatásosabb és leginkább költséghatékony mód a prevenció.

Felhívja a figyelmet arra is, hogy bár összességében a rákszűrés területén jelentős haladást sikerült elérni, érdemes elgondolkodni azon, hogy a 27 közül mindössze 22 tagállamban hajtanak végre az egész lakosságra kiterjedő emlőrákszűrést, és méhnyakrák felismerését célzó programot 15, vastagbélrákszűrést pedig csak 12 tagország folytat – írja a Medical Online.

Kapcsolódó cikkek:
Szűrővizsgálatok
Mire jó a tüdőszűrés?
Kezelés nélkül mit sem ér a szűrés
Az önvizsgálat nem a nők „kiváltsága”
Nem megyünk orvoshoz, mert félünk a betegségtől
Béltükrözés: a gyógyítás alapja a diagnózis
Szűrések: legyen büntethető a mulasztás?
Az emberek fele rákbeteg lesz?