A mezotelioma egy ritka, de agresszív daganatos betegség, az összes rákos megbetegedésen belül az aránya kevesebb mint 1%. Az esetek 70-90%-ában a mellhártyán jelentkezik a rosszindulatú elváltozás (pleurális mezotelioma). Jellemzője, hogy nagyon hosszú a lappangási ideje, akár 20-40 év is lehet. Emellett nehéz a diagnózis felállítása is, mert a tünetei nem jellegzetesek, megegyezhetnek más betegségek tüneteivel, mint például légszomj, mellkasi fájdalom, köhögés, kimerültség, súlyvesztés. Mégoly hétköznapinak tűnő tünetek fellépése esetén is érdemes felkeresni kezelőorvosunkat, hogy mielőbb sor kerülhessen a megfelelő intézményben az alapos kivizsgálásra.

A diagnózis felállításához az orvos többek között feltérképezi, hogy a beteg élete során volt-e, és ha igen, mekkora volt az azbeszt-kitettség, azaz érintkezett-e a beteg azbeszttel a munkája során vagy lakókörnyezetében. Ezt követően különféle képalkotó eljárásokat (röntgen, MR, CT), biopsziát (a testből sejt- vagy szövetmintát vesznek), vérvételt használnak.

A betegség az orvostudomány jelenlegi ismeretei szerint nem gyógyítható, a tünetek megjelenését követően a beteg élettartama megfelelő kezeléssel – pl. sugárkezelés, kemoterápia, sebészeti eljárás, célzott terápiák – meghosszabbítható. Az átlagos túlélési idő a betegség agresszivitása miatt rövid, ugyanakkor a fiatalabb korosztálynak jobbak a túlélési mutatói.

Legtöbbször az azbeszt áll a betegség kialakulásának hátterében. Az azbeszt egy szálas szerkezetű ásvány, amelyet számos területen használnak – többek között hő- és hangszigetelésekben, tűzálló anyagként, az autók fékbetéteiben -, mert nagy a szakítószilárdsága, hőálló, ellenáll a vegyi anyagoknak. Amikor a néhány mikrométer hosszúságú azbesztszálak a levegőbe kerülnek, belélegezzük, ám onnan szálas vagy spirális szerkezetük miatt nem tudnak távozni, a tüdőben rosszindulatú elváltozásokat okoznak.

A mellhártyadaganat 70-90%-ának kialakulásáért az azbeszt a felelős, amely anyagnak főleg az építőiparban, bányászatban, tengerészetben, autójavító műhelyekben dolgozók lehetnek kitettek. Így érthetően inkább a férfiak szenvednek ebben a betegségben, a férfi betegek száma ötszörösen meghaladja a női betegek számát. De a munkahelyen elszenvedett ártalmakon kívül a lakosság is érintett lehet, mivel a negyvenes évektől nagymértékben alkalmazták az azbesztet lakóépületek és középületek szigetelésénél is.

Becslések szerint a mai napig 125 millió ember dolgozik azbeszttel szennyezett munkakörnyezetben. A WHO adatai szerint a mezotelioma 43 ezer ember halálát okozza évente világszerte, de ez a szám 2050-re akár 90 ezerre is nőhet.  A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint Magyarországon 2000 és 2014 között 1539 betegséget jelentettek, a betegek kétharmada férfi. 2004 óta minden év szeptember 26-án tartják a Mezotelioma Világnapot.