A sugárterápiának két nagy kategóriája van, mindkettő a tumor pontos célzását szolgálja az egészséges szövetek terhelésének minimalizálásával. Az egyik a külső sugárterápia (távolbesugárzás, per cutan irradiáció), ahol kívülről, nagy energiájú sugárral céloznak, a másik a brachyterápia (implantátum sugárterápia), ahol a sugárzás a testen belül, a rákos sejtek közelében elhelyezett radioaktív anyag segítségével történik.
Sok félreértés övezi a sugárkezeléseket, amihez vélhetően hozzájárul, hogy a kifejezésben benne van a „sugár” szó is. A leggyakrabban alkalmazott, külső sugárforrásból történő besugárzásoknál azonban semmilyen sugárzó anyag használatáról nincs szó: a besugárzás arra utal, hogy a kezelés során a sugárterápiás készülékből nagy energiájú sugárnyalábbal célozzák meg a daganatos gócot. Ettől a betegben semmiféle sugárzás nem keletkezik, a beteg nem válik sugárzóvá, a környezetében élő gyerekekre és felnőttekre sem jelent semmiféle veszélyt.
A külső besugárzásnak is több módszerét alkalmazzák. Az intenzitás modulált sugárterápia (IMRT) a test háromdimenziós képeit használja a különböző szögekből bejuttatott sugarak irányítására. A sugárzás erőssége és a sugárnyaláb alakja is a daganattól függően változtatható, ami lehetővé teszi, hogy az előírt mértékű sugárzás jusson a tumor minden egyes részébe, miközben minimalizálják a környező egészséges szövetek érintettségét. A kezelések rendszerint alkalmanként 10-20 percesek és 6-8 hétig tartanak. A volumentrikus ívbesugárzás (VMAT/Rapidarc) az IMRT egy fejlettebb formája, amihez speciális szoftvereket és lineáris gyorsítót használnak, így a korábbi módszernél akár nyolcszor gyorsabb. A hagyományos IMRT kezelésnél a gépnek többször körbe kell fordulnia a beteg körül, vagy ismételt leállásokra és újraindításokra van szükség ahhoz, hogy a tumort különböző szögekből tudják célozni. Ezzel szemben az utóbbi módszer egyetlen rotációval, kevesebb, mint két perc alatt juttatja a dózist a tumor minden területére. A képvezérelt sugárterápia (IGRT) kifi nomult számítógépes programot alkalmaz egy sor képfelvétel elemzéséhez, hogy részletes, háromdimenziós képet készítsen a tumorról és a környező szövetekről, ennek köszönhetően minden kezelés előtt és alatt látják a tumort és annak helyzetét. A képfelvételek CT, MR vagy PET segítségével készülnek.
A belső besugárzás a brachyterápia (BT, tűzdeléses sugárkezelés, seed): radioaktív, rizsszem méretű magokat ültetnek a szervezetbe, hogy az izotóp helyileg sugározza be a tumort. Erre palládium-103, ittrium-90, jód-125 vagy iridium-192 radioizotópokat használnak. A sugárzó anyag huzamosabb időn át a szervezetben marad: a sugárzás a tumor területén a legerősebb, a környező szövetek terhelését igyekeznek minimalizálni.
A brachyterápiát a sugárterápiához hasonlóan CT felvételen alapuló 3 dimenziós tervezési folyamat előzi meg. Ennek során pontosan meghatározzák a besugározandó céltérfogatot, fi gyelembe veszik, hogy a legnagyobb tumorpusztító hatást lehessen elérni a környező szövetek elérhető legnagyobb fokú védelmével. A prosztata tűzdelések egyik fajtájánál csak átmenetileg van a szervezetben a sugárzást kibocsátó anyag, majd eltávolítják. Az úgynevezett „seed-terápiánál” sugárzó kis „magocskákat” juttatnak a prosztatába, amelyek ott is maradnak, így hosszabb ideig, hónapokon át adnak le sugárzást a szakemberek által előre kiszámított és tervezett dózissal.
Maga a katéterezés – tűzdelés – történhet helyi érzéstelenítésben és altatásban is. A folyamat során általában tűket (trokárokat) helyeznek el a prosztatában. Maga a sugárzó izotóp behelyezése számítógép-vezérléssel, a dolgozók sugárvédelme érdekében távirányítással történik. Az apró sugárzó részecskék elhelyezésénél fontos szempont, hogy a prosztatához közeli egészséges szöveteket is már csak minimális sugárterhelés érje, a beteg környezetében pedig már egyáltalán nincs sugárveszély, például a vizelet sem válik ettől sugárzóvá. Ha a beteg környezetében élőkre nézve bármilyen óvintézkedés indokolt, erről minden esetben szóban és írásban is tájékoztatást kap a beteg.
További információk a betegségről: 50 kérdés – 50 válasz a prosztatarákról
