Mi nem májrák?
A májban viszonylag gyakoriak a jóindulatú daganatok, ezek nem tekinthetők májráknak. A májáttét (metasztázis) sem májrák. Ekkor a szervezet valamelyik másik szervéből – vastagbél, vese, tüdő, stb. – a véráram útján jutnak el a ráksejtek a májba, s ott daganattá növekednek. A különbségtétel azért fontos, mert az áttétek esetén a májban lévő daganat biológiai jellemzői sokkal inkább hasonlítanak a kiinduló daganatéra, ezért alapvetően másként kell ezeket kezelni.

Kit fenyeget a májrák?
A májrák az esetek többségében egy régóta fennálló májbetegség talaján fejlődik ki: tíz májrákos betegből kilencnek korábban májzsugorodása (májcirrózis) alakult ki, amiről vagy volt tudomása vagy nem. A májzsugorodást kiválthatja a rendszeres alkoholfogyasztás, a hepatitis B vagy hepatitis C vírusfertőzés. A világ egyes térségeiben kockázatot hordoz a penészgombák által termelt aflatoxin a növényekben, a betegség megjelenésének veszélyét fokozzák azok a testépítők is, akik anabolikus szteroidokkal növelik izmaikat. A kitettséget növeli a cukorbetegség és az elhízás (zsírmáj), s egyes örökletes betegségek.

Miért veszélyes a májcirrózis?
A májcirrózis nyomán a májban göbök jelennek meg, s a betegség a máj szerkezetének mind jelentősebb, visszafordíthatatlan átépülését okozza. A májzsugorodás megnevezés megtévesztő lehet: nem az egész szerv zsugorodik (annak kiterjedése sokszor inkább növekszik), hanem a májnak a működő része lesz egyre kisebb. A májcirrózis egy kritikus mértéket elérve önmaga is sok – akár végzetes – szövődmény kialakulásához vezethet, a májelégtelenség vagy vérzések kialakulása mellett az egyik ilyen szövődmény lehet a rosszindulatú májrák. A májcirrózis nem gyógyítható, szövődményeiben évente mintegy 7 ezer ember hal meg Magyarországon.

Hogy fedezhetnénk fel időben a kezdődő májrákot?
Ha a rizikócsoportba tartozó májbetegek félévente eljutnának egy néhány perces, fájdalmatlan ultrahangvizsgálatra, esély lenne arra, hogy még idejében felfedezzék egy esetleges májrák figyelmeztető jeleit. A rendszeres ellenőrzésben és a diagnózis felállításában a háziorvosokra hárul jelentős szerep, a felfedezett májrák kezelésében az onkológus, a sebész, a radiológus összehangolt munkájára van szükség. A májrákra is igaz: az időben felfedezett daganat megműthető, az idejében megkezdett terápia számottevően jobb életkilátásokat jelent.

Miért kell foglalkozni a témával a médiában?
Ma a rosszindulatú májdaganatok nagy részét akkor fedezik fel, amikor már panaszokat okoz, s szétterjedt a rákos folyamat. A közöttünk élő májrákos betegek egy része nem tud a betegségéről, mert még nincsenek tünetek, s valószínűleg túl későn is fog értesülni a bajról. Emberek tízezrei élnek úgy az országban, hogy nem tudnak kockázatot jelentő májbetegségükről, s több ezren olyanok is, akik tudnak róla, mégsem jutnak el rendszeresen orvosi kontrollvizsgálatokra.

Kapcsolódó cikkek:
Sajtópályázat: ne várjunk tétlenül a májrákra!
Májrák, májáttét
Májrák gyógyítása: mire van ma lehetőség?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Terápiaválasztásról és betegkiválasztásról is tanácskoztak

Olvasóink kérdései, orvosaink válaszai a májrákról:
Májrák: besárgult 40 éves beteg, 3 gyermekkel
Májrák: fájdalom, agresszió
Májrák IV. stádium
Májdaganat kezelés nélkül
Májdaganat és hőterápia
Végső diagnózis: elsődleges májrák?
Tévedhet a máj CT?
Veszélyes májbiopszia?
Májvizsgálat eredménye
Mitől lehet májrákot kapni?
Jóindulatú májdaganat – eltávolítsák?
Májdaganat tünet nélkül
Májrák kockázata
Daganat a májban
Fertőző-e a rákbetegség?
Májrák, ablatív módszer 2.
Táplálkozás májrákban
Májrák kezelése