A „rák” több mint kétszázféle, tulajdonságaiban, kihatásában, következményeiben és gyógyíthatóságában egymástól eltérő daganatos betegség közös neve.
A daganatok nem egyik napról a másikra jelennek meg, azok kifejlődése daganatmegelőző állapotokon keresztül történik. A daganatok olyan sejtek burjánzásából jönnek létre, amelyek függetlenné váltak a szervezetbeli sejtszaporodást szabályozó mechanizmusoktól, „kikerültek az irányítás, a felügyelet” alól.
Egy egészséges sejt csak szükség esetén osztódik – miután a szükséges sejtpótlás megtörtént, az osztódás megáll. A rákos sejtek osztódása viszont nem áll le, hanem újra és újra megismétlődik. A rosszindulatúvá vált, túlszaporodó sejtek egy idő elteltével átterjedhetnek más, környező szervekre is, bejuthatnak a nyirokrendszerbe vagy a véráramba, amelyen keresztül szétszóródhatnak a szervezet különböző részeiben.
A rákbetegség kialakulásában az öröklött tényezők mellett döntő szerepe van a szervezetbe kerülő rákkeltő (karcinogén) anyagoknak, amelyek a sejteket roncsolva genetikai torzulást idézhetnek elő, mutációt indíthatnak el. Ezt a szervezet immunrendszere egy ideig kezelni tudja, „javítja” a hibákat, s elpusztítja a nem jó irányba módosult sejteket.
Ha a szervezetben túl sok olyan sérült sejt gyűlik össze, amely képes a továbbszaporodásra, az ellenőrző funkció egyre kevésbé tud érvényesülni, s a tumoros sejtek kontrollvesztetten szaporodásnak indulnak. A rosszindulatú tumorok amellett, hogy gátolják a megtámadott szervek megfelelő működését, szaporodásukhoz, önellátásuk fenntartásához rengeteg energiát emésztenek fel, amely ugyancsak a szervezet normális működése és a védekezőképesség további romlása irányába hat.
A sejtek roncsolásában olyan rákkeltő anyagok játsszanak szerepet, mint a több ezernyi vegyületet tartalmazó dohányfüst, az autók és gyárak légszennyezettsége, az ionizáló sugárzás, a nap káros UV-sugarai, de ide sorolhatók az egészségtelen étrend, az alkoholizmus vagy a munkahelyi károsító hatások is. A felsorolásból is látható, hogy az emberek öröklött hajlamaik ellenére életmódjuk révén sokat tehetnek a tumoros megbetegedések megelőzéséért, elodázásáért.
2/2 Rákbetegség Magyarországon
Rákbetegség Magyarországon
A magyarországi rákhalálozási adatok hosszú ideje drámaiak. Jelenleg körülbelül 300 ezer ember szenved daganatos megbetegedésben, 2003-ban több mint 33 ezer ember halt meg daganatos betegség következtében. A szív és érrendszeri betegségek mögött a daganat a második leggyakoribb halálok. A daganatos halálozás nagy gyakorisága miatt a betegség megelőzése, korszerű kezelése, visszaszorítása népegészségügyi probléma.
A daganatos megbetegedések miatti halálozási adatokat (mortalitás) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tartja nyilván, a KSH szolgáltat adatot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számára is. Ezek alapján készülnek a nemzetközi elemzések. Ezek arról tanúskodnak: Európában Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések miatti halálozás.
Harminchat európai ország statisztikájának elemzése kimutatta, hogy Magyarország a férfiak összes daganatos halálozási sorrendjében az első, míg a nők összes tumoros halálozási sorrendjében a második helyen áll.
Az európai országok adatait szemlélve kiderül: a kontinensen a dohányzással összefüggő tüdő- és szájüregi daganatokban Magyarország vezeti a férfiak halandósági statisztikáját. A női daganatos halálozásban az látszik: a vastagbéldaganatok és a leukémiák esetében az első, az emlődaganatok terén a kilencedik helyen áll hazánk.
A Nemzeti Rákellenes Program is rámutat: ha továbbra sem használjuk ki a megelőzés területén kínálkozó lehetőségeket, akkor egyes becslések szerint az elkövetkezendő években 1000 fiú újszülöttből 313-nak, 1000 lányból pedig 149-nek van nagy statisztikai esélye arra, hogy még 75 éves kora előtt rosszindulatú daganat miatt fog meghalni.
Nőket veszélyeztető rákok
Férfiak tumoros megbetegedései
Gyerekeket fenyegető tumorok
