A betegek a szövettani leleteiken találkozhatnak a TNM osztályozással: a T a tumor méretét, az N (node) a nyirokcsomók érintettségét, az M (metasztázis) a távoli áttétek létét jelöli.
A tumor méretét, helyi kiterjedtségét T1, T2, T3, T4 kódokkal jelölik. Ez annak a függvénye, hogy a daganat helyileg mennyire terjed szét, menynyire szövi be az adott szervet vagy lép túl annak falain, érinti-e a környező szerveket. Emellett létezik T0 jelölés is, amikor nincs bizonyíték tumorra, illetve a „Tis” jelzés, ahol az „is” az „in situ carcinoma” rövidítése. Jelentése: a tumorsejteknek még nem látható a környező szövetekbe való terjedése, tehát ez a T1 alatti, legjobb kilátásokkal bíró állapot, amikor a legkezdetibb szakaszban sikerül eltávolítani az elváltozást.
- T1: a prosztatarákot a legkezdetibb stádiumban fedezték fel
- T1a: a tumort véletlenül, jóindulatú prosztata-megnagyobbodás miatti beavatkozás során észlelik. Az eltávolított szövetnek nem több mint 5%-a daganatos
- T1b: a rákot szintén a prosztata megnagyobbodásának kezelésére húgycsövön keresztül végzett műtét (TURP) során észlelik, de az eltávolított szövet több mint 5%-át alkotják tumorsejtek
- T1c: a rákot megnövekedett PSA miatt történő tűbiopsziás mintavétel segítségével azonosítják
- T2: a prosztatarák csak a prosztatában van jelen, a környező szövetekre nem terjed
- T2a: a rák a prosztata csak egyik oldalát, annak a felét vagy annál kisebb részt érinti
- T2b: a daganat a prosztata csak egyik oldalát, de annak több mint a felét érinti
- T2c: a tumor a prosztata mindkét oldalát érinti
- T3: a tumor a prosztatán túlnőtt és az ondóhólyagot is érintheti
- T3a: a rák a prosztatán túlterjedt, de nem érinti az ondóhólyagot
- T3b: a rák az ondóhólyagra is átterjedt
- T4: a rák átterjedt a prosztata körüli szövetekre, a húgycsőre, végbélre, húgyhólyagra, medencefenéki izmokra és/vagy a medencefalra
A nyirokcsomók érintettségére utalhatnak már előzetes képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MRI) is, ám a leleten a műtét szövettani feldolgozásának eredménye szerepel. Ha az eltávolított regionális (vagyis a prosztata környezetében lévő) nyirokcsomók egyikében sem találni daganatsejtet, a jelzés N0. Az N1 jelzésnél találtak áttétes daganatsejtet a nyirokcsomókban. Nx esetén a nyirokcsomók daganatos érintettsége nem mérhető fel.
A távoli áttétet jelölő M (metasztázis) jelzés prosztatarák esetén többféle lehet: M0, ha nem igazolható az elsődleges (primer) daganattól távoli szervben áttét (metasztázis), M1, ha találtak távoli áttétet. Ezen belül M1a a jelölés, ha a nem-környéki nyirokcsomókban mutatható ki csak az áttét, M1b, ha a csont(ok)ban is van már áttét és M1c, ha távoli szerv(ek)ben is igazolható áttét megjelenése. A szövettani leletekben még előfordulhat Mx jelzés is, ami azt jelenti: a leletet kiállító szakember nem tud nyilatkozni a távoli áttétek jelenlétéről. Ennek az a magyarázata, hogy a patológus a környezetével együtt eltávolított prosztatatumort tudja megvizsgálni, tehát ebből nem tudja megmondani, hogy a csontok, a máj, a tüdő vagy bármely más szerv érintett lehet-e. Ennek megállapítására a képalkotó vizsgálatok, a röntgen, a CT, az MRI, az ultrahang hivatott, ezen radiológiai eredmények nyomán változhat az Mx jelzés M0 vagy M1 jelölésre.
További információk a betegségről: 50 kérdés – 50 válasz a prosztatarákról
