Szupportív terápia a hányinger, hányás csökkentése éppúgy, mint a bőr- és nyálkahártya-problémák kezelése, a hasmenés vagy épp a székrekedés orvoslása, a vérszegénység megelőzése és kezelése, a daganatos betegeknél – részben a műtét, részben maga a betegség miatt – megnövekvő trombóziskockázat csökkentése, az egyes onkológiai gyógyszerek miatt megnövekvő kardiológiai rizikó mérséklése. Szintén a szupportív terápiák részeként igyekeznek megelőzni a fehérvérsejtszám kóros csökkenését (neutropénia), s ezzel a daganatos betegséggel, a daganatellenes terápiával összefüggő fertőzések kialakulását. Az erőnlét, a terhelhetőség megőrzésének egyik kulcsa a tápláltsági szint biztosítása, a kóros fogyás (anorexia-cachexia) megelőzése és mérséklése. Az egyik legfontosabb teendő pedig a fájdalomcsillapítás: minden lehetséges és rendelkezésre álló eszköz bevetése, hogy minél kevesebb fájdalmat éljen át a beteg a mindennapokban. Szintén a szupportáció része a pszichológiai támaszadás is, mivel a betegséghez, a kezelésekhez való hozzáállás, az új élethelyzethez való lelki alkalmazkodó-képesség is befolyásolja a beteg együttműködését, a terápiás eredményességet – mindenekelőtt pedig a beteg mindennapokban megélt életminőségét.

A szupportív terápiák tehát nem daganatellenes kezelések, viszont nélkülük a daganatellenes kezelések nem lennének kivitelezhetők, mert aránytalanul nagy megterhelést és kockázatot, a betegek által nem tolerálható tüneteket okoznának.

Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról

Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!