Nem biztos, hogy a hasmenés összefügg a daganatos betegséggel vagy a kezeléssel, éppúgy okozhatja vírusos vagy bakteriális fertőzés a híg székletet, mint egészséges embereknél. Ez esetben a székletfogó tüneti kezelés mellett kezelni kell a kiváltó okot is. A hasmenés lehet gyógyszerek mellékhatása is. Hasmenést okozhat a kismedencei sugárkezelés, annak mellékhatásai viszont jellemzően nem azonnal jelentkeznek, hanem akár egy hónappal a besugárzások után, majd 1-2 hónapon át is tarthat a hasmenés.
Az elhúzódó hasmenés nemcsak kellemetlen, hanem súlyos szövődmények kockázatát is hordozza: növeli a kiszáradásból és a sóháztartás felborulásából adódó következmények veszélyét, hozzájárul a kóros fogyáshoz, a beteg legyengüléséhez. A hasmenés megállítását egyrészt a bélműködést lassító gyógyszerekkel kísérlik meg, de legalább ekkora jelentősége van az étrendi ajánlások betartásának, illetve a szervezetből kórosan nagy mennyiségben távozó folyadék, ásványi anyagok és tápanyagok pótlásának.
Az egyik legfontosabb teendő a kiszáradás elkerülése – ami ha fenyeget, akár kórházi, infúziós folyadékpótlást és elektrolitpótlást is szükségessé tehet. Az ajánlott napi mennyiségnek akár másfél-kétszeresét, azaz háromnégy liter folyadékot is meg kell inni egy nap. Javasolt folyékony ételek, levesek fogyasztása. A folyadék mellett az ásványi sókat, a káliumot (banán) és a nátriumot is pótolni kell. Indokolt esetben receptre írhat fel az orvos gyógyszertárban kiváltható ionpótló készítményt is.
Hasmenéskor nem szabad a bélmozgást serkentő rostos, magvas, rozsos vagy barna kenyeret és péksüteményeket enni, kerülni kell a müzliket, dióféléket, a kukoricát és a hüvelyeseket, a rostos ivóleveket (inkább szűrt almalé vagy baracklé). Kerülni kell az aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, kivi) is, más gyümölcsöket (almát, körtét) is jobb meghámozva enni. A tej fokozhatja a hasmenést, viszont a savanyított és feldolgozott tejtermékek, mint a kefir, a túró, a joghurt vagy a sajt fogyasztása hasznos lehet. Zsírban és olajban való sütés helyett a párolást javasolják. Kerülni kell a bőrös húst, de a lebőrözött csirkemell, pulykahús vagy hal, köretként pedig a burgonya, a rizs vagy a tésztafélék evése nem ellenjavallt. A bélmozgás lassításához hozzájárulhat az erős fekete tea, a hasfogó hatású gyógyteák vagy a kakaó is, viszont utóbbi nem tejben, hanem vízben feloldva. A koffeintartalmú italok, a kávé hasmenés idején kerülendő.
Ahogyan a hasmenésnek, úgy a székrekedésnek, a béllassulásnak is sok oka lehet. A székelési szokásokban nagy különbségek vannak (a napi kétszeri székletürítés éppúgy lehet egészséges, mint a heti kétszeri), mindig a beteg saját korábbi szokásaihoz mérten kell megítélni a helyzetet. A székrekedést fokozhatja a túl kevés rostbevitel, a túl kevés folyadék fogyasztása vagy a mozgáshiány is. Kockázatot rejt a műtét: fekvőbetegeknél gyakoribb a székrekedés, mivel hiányzik a fizikai aktivitás bélmozgást serkentő hatása, a felületesebb légzés sem segíti a bélmozgást, valamint fekvő helyzetben a gravitáció sem tudja a gyorsabb áthaladást elősegíteni. Gyógyszerek (hányáscsillapítók, fájdalomcsillapítók) szintén okozhatnak mellékhatásként székrekedést.
A székrekedés szövődménye lehet – az akár rendkívül fájdalmassá váló székletürítésen túl – az erőlködésből adódó aranyér, a végbélnyílás berepedezése, sérv vagy végbélsipoly kialakulása is. Ha a salakanyag hosszabb időt tölt a vastagbélben, túl sok folyadék szívódik vissza, emiatt kiszárad, formálhatatlanabbá válik a széklet, fokozódik a súlyos-életveszélyes állapotot kiváltó bélelzáródás veszélye is.
A székrekedés megelőzése, kezelése orvosi feladat. Alkalmazható hashajtó gyógyszer, székletlazító cukros oldat, síkosító olaj vagy ricinus, glicerint tartalmazó végbélkúp is. A szakorvosi ellátás és bélserkentő gyógyszerek mellett kiegészítő kezelést jelenthet a hashajtó hatású gyógyvíz, keserűvíz ivása, ám mivel ez hosszú távon hozzászokást okozhat, használatát csak kúraszerűen ajánlják.
Operáció után mielőbbi mozgás javasolt. Ha ez akadályba ütközik, fekvőbetegeknél az ágyban is tornázni kell. Segíthet a has masszírozása a vastagbél lefutásának irányában, illetve a légzőgyakorlatok a nap folyamán többször, mert a rekeszizom pumpáló mozgása is serkentheti a bélmozgást.
Sok folyadékot kell fogyasztani, amelyben hasznos növelni a rostos gyümölcslevek arányát. Egyébként is rostokban gazdag étrendre van szükség, hogy nagyobb tömegű, de lazább széklet alakulhasson ki, illetve növekedjen a bélben lévő hasznos baktériumok száma. Müzlik, hámozatlan és aprómagvas gyümölcsök (eper, málna, ribizli, füge, kivi) fogyasztása is segíthet. Hasznos az ételeket zabpehellyel, zabkorpával dúsítani. A bélmozgást ugyancsak serkentheti a paradicsom, a paraj, a sóska, a vöröshagyma, a fokhagyma, a banán, mindenekelőtt pedig a szilva akár nyers formában, akár szilvalekvárként. Hashajtó gyógytea mellett a koffeintartalmú italok, a kávé is segítheti a székelést. Az erős fekete teát, a kakaót, a csokoládét, a finomított lisztből készült péksüteményeket viszont kerülni kell, mert azok hasfogók lehetnek.
További információk a betegségről: 50 kérdés – 50 válasz a prosztatarákról
